Meggyőző győzelmet aratott Szirbik Imre, de kiélezett küzdelem várható Kiszomboron

A kiszomboriak támogatásukról biztosították az elmúlt négy évben megkezdett munkát, s újra bizalmat szavaztak Szirbik Imre polgármesternek, aki jelentősen növelni tudta szavazatainak számát. A testület viszont megosztott, így továbbra is éles politikai küzdelmekre lehet számítani a faluban.

Csaknem kétharmados, rendkívül meggyőző diadalt aratott a függetlenként induló Szirbik Imre június 9-én a kiszombori polgármester-választáson. A helyiek úgy értékeltek tehát, hogy a 2020-as időközi választást követően jó úton indult el a falu, Szirbik Imre komoly és érdemi lépéseket tett a helyi közéleti árkok betemetése és a nyugodt építkezés irányába, s Lázár János országgyűlési képviselő támogatásával a fejlődés útjára állította a települést. A megjelentek 62,21 százaléka (1098 fő) mondta azt, hogy ezt a tervszerű, egyben dinamikus, lendületes gyarapodást kell folytatni a következő években is, ezért újra bizalmat szavaztak a polgármesterüknek. Szirbik Imre munkájának és személyének megbecsültségét jelzi, hogy négy esztendő alatt jelentős mértékben (kétszázzal) tudta növelni a szavazatainak számát, hiszen a 2020-as időközin még „csak” 898-an álltak mellé, ami akkor 59,87 százalékot jelentett. Erre az eredményre méltán lehet büszke.

Másodszor is megbukott viszont a Márki-Zay Péter helyi szövetségesének tartott ellenzéki jelölt, Csanádi Ferenc. A nagyvállalkozó a százalékos arányt tekintve rontott is 2020-hoz képest, hiszen most 37,79 százalékot tudott elérni, szemben a korábbi 38,47-tel. Kiszombori forrásaink úgy fogalmaztak, Csanádi veresége egyértelműen azt jelenti, hogy a falu lakosai beárazták a Márki-Zay-barátságot, nem kértek a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének emberéből.

Szirbik Imre polgármesteri tevékenységét ugyanakkor a következő öt évben minden bizonnyal parázs testületi viták övezik majd, a grémium ugyanis nagyon színes lett, azaz igencsak megosztott. Maga a faluvezető az, aki biztosíthatja az egyfős, vékony többséget, hiszen a csapatából hárman (Szekeres Krisztián, Martonosi Szabolcs, Schererné Gábor Zsuzsanna) kerültek be, mégpedig a három legtöbb szavazatot kapott jelöltként, a másik három képviselőt viszont a helyi „ellenzéki” tömörülés adhatja Csanádi Ferenc, Endrész Erzsébet és Balázs Tibor személyében. Az általunk megkérdezett kiszomboriak arra számítanak, hogy kiélezett politikai küzdelmekre lehet számítani a testületben 2029-ig. További érdekesség, hogy 2002 és 2020 között sikeresen vezető, ezúttal képviselőjelöltként próbálkozó Szegvári Ernőnének nem sikerült a bejutás, közel háromszáz szavazattal maradt le a mandátumot érő helyekről.

Ami a pártlistás szavazásokat illeti, azok eredményei és tanúsága szerint Kiszomboron nagyjából az országos átlagot hozza a kormánypártok népszerűsége. A Fidesz-KDNP európai parlamenti listáját a helyiek 45,21 százaléka (792 fő) támogatta, a Tisza Párt 27,63, a Mi Hazánk 9,87, az MSZP-DK-Párbeszéd 7,25 százalékot kapott. Amilyen elánnál a faluban évekig építkezett Márki-Zay Péter, csalódás lehet számára a pártja, az MMN által elért 1,2 százalék (21 voks). A vármegyei közgyűlési listák versenyét 48,03 százalékkal nyerte meg a községben a Fidesz-KDNP a 21,78 százalékig jutó Mi Hazánk, illetve a DK (13,79) és a Momentum (11,94) előtt.