Botrányok árnyékában folytathatja Algyőn Molnár Áron

Negyedik alkalommal nyert választást Algyőn az ellenzéki Molnár Áron, de jóval többen voltak vele elégedetlenek, mint 2019-ben. A testület is megosztott, ami a tengernyi botrány árnyékában izgalmas éveket vetít előre. A Fidesz-KDNP viszont komoly vereségbe szaladt bele a nagyközségben.

A 2014-es helyhatósági, a 2017-es időközi és a 2019-es önkormányzati választás után immár negyedik alkalommal nyerte el a polgármesteri címet Algyőn Molnár Áron. Az ellenzéki politikusra a megjelentek 56,29 százaléka (1472 fő) voksolt június 9-én. A regnáló faluvezető magabiztos sikert aratott, ám az öröme mégsem lehet teljes és felhőtlen.

A Promenad24 az elmúlt hetekben, hónapokban bemutatta, hegyekben állnak a botrányos ügyek az algyői önkormányzat háza táján. A jelek szerint ez – még – nem foglalkoztatta a helyieket, ám nehéz évek elé néz a nagyközség, mert előfordulhat, hogy újabb és újabb szabálytalanságokra is fény derülhet. Ez már csak azért is könnyebben megtörténhet, mint az előző ciklusban, mert a nyolcfős testület ezúttal nem csak és kizárólag Molnár Áron embereivel lesz tele, megbomolhat tehát a grémiumban a totális „egyetértés” és a nagy csönd. A polgármester csapatából öten kerültek be: Balázs Zsolt, Ozsváth Lászlóné, Füzesy István, Kiss Róbert és Bogdán Tamás, míg a korábban Molnár szövetségesének számító, mára vele szembeforduló Oláh Dániel formációját is hárman képviselik majd: Torma Tibor, maga Oláh, valamint várhatóan Szabó-Zsura Brigitta (miután Horváthné Kunstár Andrea már bejelentette, a vereségük után nem látja értelmét átvenni a mandátumot).

Jelzésértékű az is, hogy sokkal többen elégedetlenek a falu első emberével, mint öt évvel ezelőtt. Mind a munkájával, mind a személyiségével kapcsolatban negatív visszajelzést küldtek, amikor a 2019. évi, mintegy 75 százalékos támogatottságot érő 1703 szavazatával szemben ezúttal jóval kevesebben, 1472-en húzták be őt a polgármester-jelölti lapon. Ezzel párhuzamosan sokkal többen szavaztak ellene, mint 2019-ben. Akkor az egyetlen kihívója, Herczeg József 571 voksot kapott, most Herczeg és Oláh Dániel együtt 1143-ig jutott, ennyien nem akarták tehát, hogy Molnár Áron folytassa tovább. (A polgármester-választáson egyébként Oláh 28,72 százalékkal lett végül második, Herczeg 14,99-cel harmadik.)

Az önkormányzati választás krónikájához tartozik, hogy komoly vereségbe szaladt bele a helyi Fidesz-KDNP, melyről továbbra sincsenek jó véleménnyel az algyőiek. A kormánypártok polgármesterjelöltet nem állítottak, öt képviselőjelöltet indítottak, közülük egynek sem sikerült bejutnia a testületbe, mindössze 11-20 százaléknyi voksot kaptak, több száz szavazattal maradtak le a képviselői helyekről.

Algyőn egyébként erősen érezhető Szeged közelsége és a Tisza vonzása, ami a pártlistás választásokat illeti. Mint ismert, Szegeden a Tisza Pártra szavaztak a legtöbben az európai parlamenti választáson, 8 százalékot vertek a Fidesz-KDNP-re. A nagyközségben is komoly bázisa alakult ki az új ellenzéknek. Ezzel párhuzamosan a választókerületben itt, Algyőn érte el a leggyengébb eredményt a jobboldal. A Fidesz-KDNP végzett ugyan az első helyen az EP-listák versenyében, de mindössze 34,53 százalékkal (911 voks), Tisza Párt szorosan ott van mögötte 32,3 százalékkal (852 voks), majd a Mi Hazánk (10,42 százalék) és az MSZP-DK-Párbeszéd (7,66) következik. A vármegyei közgyűlési listák versengésében is a többi településnél alacsonyabb szavazati aránnyal, 36,81 százalékkal lettek elsők a kormánypártok a faluban.