Herczeg Sándor: messze van, mint Makó az ellenzéktől

Makót 1994-től 2014-ig masszív baloldali bástyaként tartották számon, a siker receptjét tehát elég sokáig kereste a Fidesz, de mostanra úgy tűnik, megtalálta. Herczeg Sándor politológus szerint ennek három fő oka van.

Messze van, mint Makó az ellenzéktől

Az ismert mondást nagyjából így lehetne átalakítani az önkormányzati választást követően a Maros-parti városban, amely az egyetlen Csongrád-Csanád vármegyei város, ahol úgy győzött egy kormánypártok színeiben induló jelölt, hogy ellenfele is volt. (Mórahalmon ugyan Nógrádi Zoltán nyert, de nem volt kihívója, ami persze önmagában is jelzésértékű.) Holott Makót 1994-től 2014-ig masszív baloldali bástyaként tartották számon, a siker receptjét tehát elég sokáig kereste a Fidesz. Úgy tűnik, hogy megtalálta és ennek alapvetően három oka van.

A jó ajánlat

10 évvel ezelőtt szerencsés kézzel döntöttek Farkas Éva Erzsébet személye mellett, aki azóta is igen jól kezeli a kommunikációját és találja meg azokat a sarokpontokat, melyekkel népszerűségét megőrizheti. Ebben kétségkívül szerepet játszik az is, hogy nő, ezért hiteles a család-, a szociálpolitikai ügyek, valamint számos olyan fejlesztés témakörében, ami a makóiak komfortérzetét növeli. Képviselőivel együtt, akik élénk kapcsolattartást folytatnak a makóikkal, csaknem minden rendezvényen ott van – sok esetben még résztvevőként is – és nem zárkózik el a találkozások elől, sőt keresi azokat. Nagyjából úgy lehetne jellemezni, mint egy olyan családanyát, akire a gyerekei mindig számíthatnak, de egyben a családi kasszát is kezeli. Az eltelt három ciklust hangzatosabb botrányok nélkül, masszív testületi többséggel hozta le, azt pedig kár lenne tagadni, hogy a város szemmel látható fejlődésen esett át, elég, ha csak a Hagymatikumra gondolunk. A választási eredmények mindezt visszatükrözik, mert habár százalékos arányban kevesebben voksoltak rá, mint 2019-ben, bőven megőrizte abszolút többségét, hiszen 55,28 százalékot szerzett, többet, mint az ellene indulók összesen. Mindez azt jelenti, hogy Farkas Éva Erzsébetre ellenzéki szimpatizánsok, tehát nem kormánypárti szavazók is szép számmal voksoltak, ami a TISZA Párt feltűnése miatt igen komoly politikai teljesítmény. Ugyanez mondható el a képviselőjelöltekről is, hiszen 8 választókerületből 7-ben nyertek és ezek mindegyikében több voksot kaptak ellenfeleik összesített szavazatainál.

A jó szövetséges

Hódmezővásárhely politikai helyzetének, valamint Lázár János és Márki-Zay Péter konfrontációjának „kedvezményezettje” – ha lehet ilyen mondani – mindenképpen Makó volt, ahová rengeteg kormányzati forrás érkezett. Mindez azonban nem lett volna elég, ha nincs egy olyan politikai közösség, illetve fogadókészség, ami ezeket értékeli, majd szavazatokká tudja konvertálni. A napnál is világosabb, hogy Makó országgyűlési képviselője politikai otthonra talált a városban, ahol szívesen fogadják, amit egyébként igazol 2022-es választási eredménye is: minden makói szavazókörben győzött, többségükben magasabb aránnyal, mint a teljes választókerületben. Lázár János tehát jó szövetségese Makónak, s ezáltal Farkas Éva Erzsébetnek is, s ez a város fejlesztésében manifesztálódik.

A „jó” ellenzék

A választás sok esetben páternoszter, melynek egyik fülkéjében a kihívó, a másikban a kihívott áll. Ha az előbbi lefelé halad, akkor az utóbbi szükségszerűen felfelé. Makón ezt láthatjuk immár 10 éve: a leköszönő Buzás Péter helyébe lépni kívánó DK-s Mucsi Tamás politikai kvalitásai meg sem közelítik a volt szocialista polgármesterét, s mindez a választási eredményekben is látszik. Nem csupán csaknem megfelezte 2019-es polgármesterjelölti eredményét – 27,78 helyett 14,50 % – hanem hasonló arányban a helyi ellenzéket is megosztotta, hiszen a volt jobbikos Zeitler Ádámmal összeveszett, aki ezúttal nem vele együtt, hanem tőle külön, a Lokálpatrióták színeiben indult, ráadásul sikeresebben is szerepelt. Mucsi Tamás a makói Fidesz számára főnyeremény: kommunikációja még külsőségeiben is görcsösen próbálja utánozni a DK országos irányvonalát, miközben helyi támogatottsága elenyésző, s az ellenzéki szimpatizánsok jelentős része sem követi: politikai kuriózum, hogy nem tudta megszerezni a makói MSZP támogatását sem, miközben országosan a két párt közös listán indult.

Meglátásom szerint e három tényező együttállása hozta meg Farkas Éva Erzsébet és képviselőjelöltjei ismételt sikerét június 9-én, összességében a makóiak értékelték polgármesterük személyiségét, szövetségesük érdekérvényesítő erejét, a város fejlődését, s ezzel együtt leértékelték a helyi ellenzéket – írta a makói választási eredményeket elemezve Herczeg Sándor politológus.