Elemző: tényleges hadviselésbe is átcsúszhat az ukrajnai NATO-misszió, ami nem érdeke Magyarországnak

Az eddigi teljesen véletlenszerűen jelentkező ukrán támogatási igényeket fogja majd össze a NATO-misszió, amiből tényleges hadviselés is lehet. Magyarország azonban kitárgyalta a garanciákat, hogy ne kelljen ebben részt vennie.
A NATO tervezett ukrajnai műveletének az is a veszélye lehet, hogy átcsúszik tényleges hadviselésbe, és ez nem érdeke Magyarországnak – fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója, elemzője a Kossuth Rádióban. Somkuti Bálint szerint ezért van jelentősége annak, hogy Orbán Viktor meg tudott egyezni a NATO-főtitkárral abban, hogy Magyarország kimaradhat egy esetleges ukrajnai katonai misszióból.
Május 10-én nyitottak az orosz erők új frontot Ukrajna második legnagyobb városánál, Harkivnál. Harkiv két és fél éve állandó támadás alatt áll. Az orosz erők azonban nem tudják elfoglalni a mintegy másfél millió lakosú települést. Egyes elemzők szerint láthatóan a háború gyors befejezésének lehetősége elúszott – hangzott el az M1 Híradójában. Az ukránok a hatékony védekezéshez a nyugati hadianyag-utánpótlás mellett most újabb támogatást kaphatnak, mégpedig a NATO-tól. A NATO hónapok óta dolgozik azon a terven, ami az erősebb szerepvállalását hozná magával az orosz-ukrán háborúban. Ez magában foglalná egyebek mellett az ukrán katonák kiképzését és a fegyverszállítások koordinációját is, amellett, hogy 100 milliárd dollárt pumpálnának 5 év alatt a konfliktusba.
„Magyarok nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel ezekben a műveletekben” – mondta szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. „Magyarország megkapott minden biztosítékot, ami a jelenleg az ukrajnai háború kapcsán fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt” – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: Magyarország világossá tette, hogy nem blokkol olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket többi tagállam szorgalmaz.
„A múlt vasárnapi választások eredménye szilárd alapot ad a kormánynak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is a béke üzenetét képviselje” – erről már Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Kormányinfón. A miniszter szerint nyugodtan mondhatjuk, hogy ha a választók nem erősítik meg a kormány békepárti álláspontját, akkor nem tudta volna elérni, hogy Magyarország kimaradjon a NATO ukrán missziójából.
„Az Európai Unió diktálni akar minden körülmények között, és le akar tuszkolni a torkunkon olyan dolgokat, amikkel egyértelműen szembeszállunk” – értékelte az MCC geopolitikai műhelyének kutatója Orbán Viktor és a NATO-főtitkár tárgyalását. Somkuti Bálint a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a NATO-ban ez teljesen másképp működik. „A NATO-ban egy rendkívül ügyes diplomáciai manőverrel megadták azt, amit kértünk és cserébe megígértük, hogy amennyiben a tagállamok többsége támogat valamilyen műveletet, akkor mi nem fogunk szembe menni ezekkel a kezdeményezésekkel” – mondta Somkuti Bálint.
„Így kellene működnie egy érdek- és értékközösségnek, ahol érdekek ütköznek egymással” – fűzte hozzá a kutató, aki a tervezett NATO-műveletről azt mondta: az arról szól, hogy az eddigi teljesen véletlenszerűen jelentkező ukrán támogatási igényeket a védelmi szervezet fogja majd össze. Kiemelte: ugyanakkor ennek az lehet a veszélye, hogy ez a küldetés átcsúszik tényleges hadviselésbe, és ez nem érdeke Magyarországnak – olvasható a Hirado.hu-n.
Címkék:
háború orosz-ukrán háború ukrajna Magyarország USA Oroszország béke NATO orosz-ukrán konfliktus Amerika Volodimir Zelenszkij világháború honvédség Magyar Honvédség Joe Biden Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadsereg amerikai egyesült államok atomháború Mathias Corvinus Collegium harmadik világháború hadkötelezettség sorkatonaság NATO-misszió Ukrajna-misszió ukrajnai misszió Somkuti Bálint