Kucsora Péter: a szüleink emléke előtt is tisztelgünk azzal, hogy tovább visszük a Kéktói Ménest

A lovak, az állatok és a munka szeretetében nőttek fel a Kucsora-testvérek, akik a szüleik által létrehozott Kéktói Ménest a mai napig tisztelettel, szeretettel, elhivatottsággal és kemény munkával vezetik, lovaik pedig kiváló eredményeket hoznak mind a mai napig.

„1987-ben vásároltak a szüleim egy tanyát a Kéktó-Rárósban, már ettől kezdve voltak lovak is. Édesapám 2004-ig vezette az Aranyági Ménest, ami állami ménesként működött, Furioso-North Star lovakkal, majd 2004-et követően a saját, magán ménesében folytatta a fajta tenyésztését. A tanyánkon persze nem csak lovak voltak, hanem minden, ami egy tanyás gazdálkodáshoz kell, szarvasmarha és baromfi is” – idézte fel családi ménesük történetének kezdeteit Kucsora Péter, a Kéktói-ménes egyik tulajdonosa a Rádió7 Közös nevező című műsorában.

Mint részletezte, kezdetben 2 kancájuk volt, a ’80-as évek végén, innen indult a fejlődés, ma pedig 20-25 kanca és annak szaporulatai, benne 9 fedező ménnel. Édesapja, Kucsora István kedvencét, a magyar tarkát is szintén „megtartották”, húshasznú egyedeket értékesítenek is.

Nemcsak állatokat tartanak, földjeik is vannak, az állatállomány etetését ugyanis ezekből biztosítják.

Nagyon sok a munka és kemény munka ez, emelte ki Kucsora Péter. Ő irányítja a munkálatokat, testvére, Zsófia, és Péter felesége pedig intézi a papírmunkát, beszerzéseket is többek között. Kiváló szakemberek képzik náluk a Furioso-North Starokat, és persze az állatok ellátása és a földek gondozása is embereket kíván. Összesen 15-en látják el a Kéktói Ménes munkálatait, persze a gépesítés náluk is jelen van: traktorok és teleszkópos rakodó is segít.

Mint fentebb írtuk, az állatállomány etetését saját takarmányból fedezik, és fontos, hogy 90 százalékuk extenzíven tartott, azaz legeltetéssel. Így a magyar tarka teheneik is, amelyekből 55-60 van jelenleg. A szálas takarmányt zab és árpaszalmával egészítik ki, a mélyalomhoz pedig búzaszalmát használnak.

De visszatérve a tehenekre, ma már hús hasznúként értékesítik őket, de míg Péter édesanyja élt, addig minden nap 12-14 órában készítette a magyar tarka teheneik tejéből a sajtot, tejfölt, túrót, és ezzel sok-sok család asztalára kerülhetett egészséges, minőségi tejtermék.

A lovakra visszatérve Kucsora Péter még kiemelte, nemcsak az köszönhető édesapjának, hogy Vásárhely határában van Furioso-North Star, neki köszönhető sok-sok család lószeretete is.

fotó archív

„Amíg az Aranyági Ménes vezetője volt, minden hétköznap délután és hétvége megtelt élettel Aranyágban, mindenkinek lehetőséget akart biztosítani arra, hogy megismerje és megszeresse a lovakat, hétvégente 40-50 gyermeket tanított lovagolni. Emellett sok szakember is az ő keze alatt nevelkedett, sajátította el a szakmát” – hangsúlyozta Kucsora Péter. Hozzátette:

Nagyon jó érzéke volt az emberekhez, a velük való kommunikációhoz és ahhoz is, hogy a köznyelvben forogjon a Furioso-North Star. Nemcsak szóban tette azonban mindezt, fogathajtó is volt, fiatalkorában csikós, szakközépiskolai nyarait pedig a Hortobágyon töltötte régi öreg csikósokkal, éjjel nappal. A szerelmese volt a lovaknak, szerette és tisztelte őket.

fotó archív

Éppen ezért is nagy öröm és megható fia és a család számára, hogy megalapíthatták a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesülettel és édesapjának egykori tenyésztő társával és barátjával, Nagy Tamással a Kucsora István életmű-díjat, aminek első kitüntetettjét tavaly részesítettek elismerésben. (Kucsora István 2018. májusában hunyt el m.j. a szerk.)

A Furioso-North Star lovak a Kéktói-ménesből egyébként sorra nyerik a díjakat és elismeréseket is, legutóbb az Alföldi Állattenyésztési Napokon értek el kiváló díjazásokat, emellett pedig a lovastusában is vannak tehetséges egyedeik.

2021-ben hírportálunk videós riportot is készített a ménesben, íme: