A Fidesz listás eredménye hozta magával Grezsa István vásárhelyi vereségét

37,4 százalékos a kormánypártok támogatottsága jelenleg Vásárhelyen. Az ellenzéki szavazók jelenleg többen vannak és aktívabbak a városban. Születhetett-e volna más eredmény az önkormányzati választáson, ha mást indít a Fidesz-KDNP? Spoiler: nem.

A megyei jogú városok átlagának abszolút megfelel a Fidesz-KDNP vásárhelyi EP-választási szereplése – mutattuk be tegnapi elemzésünkben. A kormánypártok listájára 8493-an voksoltak Hódmezővásárhelyen, ezzel a szavazatok 37,42 százalékát szerezték meg. A megyei jogú városokban rendre 35-40 százalék között kapott a polgári pártszövetség, a vásárhelyi eredmény jobb, mint például a veszprémi vagy a nyíregyházi, s alig-alig marad el egy olyan jobboldali fellegvárakétól, mint a két Mercedes-gyárral megerősített Kecskemét, a fideszes fővárosnak számító Debrecen vagy az iparilag legdinamikusabban fejlődő Székesfehérvár. Summa summarum: pillanatfelvétel készült a 2022-es és a 2026-os országgyűlési választások között félidőben, s a legnagyobb lélekszámú és súlyú magyarországi településeken most ennyien támogatják a Fideszt.

Az EP-választáson Hódmezővásárhelyen 24,18 százalékot (5487 szavazat) mutatott fel az új ellenzék, a Tisza Párt, 21,63 százalékot (4910) ért el az MMN, a Mi Hazánk 6,59-et (1495), az MSZP-DK-Párbeszéd 3,97, a Kétfarkú Kutyapárt 2,66, míg a Momentum 2,08 százalékra volt jó. Június 9-e tapasztalata, hogy ebben a pillanatban a városban többen állnak az ellenzék, a baloldal mögött, mint a kormánypártok oldalán, ráadásul aktívabbak is, mint a polgári közösséggel szimpatizálók.

Ezek a preferenciák mutatkoztak meg az önkormányzati választási eredményben is, mely tulajdonképpen tökéletesen tükrözte le az EP-voksolás számait. Márki-Zay Péter 55,11 százalékkal (12 505 szavazat) hódította el a polgármesteri címet, vagyis egy az egyben felsorakoztak mögötte a Tisza Párt, az MMN, a Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum, jórészt az MSZP-DK-Párbeszéd hívei, valamint a Mi Hazánk támogatóinak többsége is (ez utóbbira utal, hogy a Mi Hazánk polgármesterjelöltje csak 2,93 százalékig, 664 voksig jutott, szemben a pártlistára érkezett 1495-tel). Az történt tehát, hogy az ellenzéki szimpatizánsok fegyelmezetten leszavaztak az ellenzék jelöltjére, jelöltjeire.

Ugyanezt látjuk a kormánypárti oldalon is. Grezsa Istvánra a megjelentek 38,15 százaléka ikszelt, 8658 fő, a polgármesterjelölt támogatottsága tehát szinte tökéletesen tükrözi a Fidesz-KDNP listájának vásárhelyi népszerűségét. Ezzel pedig választ is kaptunk egy nagyon sokakat élénken foglalkoztató kérdésre: történhetett-e volna más, ha mást indít a jobboldal a városvezetői székért?

A fent vizsgált számok alapján a napnál is világosabb: bárkit küldött volna csatába a jobboldal a vásárhelyi önkormányzati választáson, nagyjából ugyanarra a végkimenetelre számíthatott volna. Ez a vereség nem a helyi jelölteken, az ő személyükön, a helyi kampányon múlott. Sőt, Grezsa István (és csapata) dicséretére válik, hogy még közel 200 szavazattal meg is tudta fejelni a kormánypártok EP-listás teljesítményét! A június 9-i adatok arról is tanúskodnak, hogy gyakorlatig az is mindegy, ki Vásárhelyen az ellenzék jelöltje. A történet nem Márki-Zay Péterről szól, ő lényegében nem képvisel semmiféle hozzáadott értéket. Ugyanígy befutott volna akár Gyöngyösi Ferenc, Berényi Károly vagy bárki más, rájuk ugyanúgy behúzták volna az ikszet az ellenzéki listák szavazói, ők is ugyanúgy legyőzték volna a fideszes ellenfelüket.

Mindebből ismét az következik, hogy a polgári oldalnak változtatnia és erősítenie kell, elsősorban is országosan, hogy helyben is elnyerhesse a többség bizalmát.

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd