108 éve hunyt el Zsigmondy Béla

Az ő nevéhez fűződik az első vásárhelyi ártézi kút, a Bakay-kút megalkotása.

Zsigmondy Béla (Pest, 1848. március 7. – Budapest, 1916. június 12.) magyar gépészmérnök, hídépítő. A mélyfúrási technika kiváló szakértője, több ártézi kút építője.

Tanulmányait 1858-ban kezdte meg a pesti evangélikus főgimnáziumban, 1870-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Zürichi Egyetemen. Hazatérése után nagybátyjával (Zsigmondy Vilmos bányamérnökkel) ártézi kutak fúrásába kezdtek. Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is.

1860-ban első sikertelen kísérletet követően – melyet Bürgermeister Antal pesti kútfúróval végeztetett el a város – ,1878, március 12-i közgyűlésen két artézi kút fúrását határozták el. A munkát a város felkérése alapján Zsigmondy Béla vállalta. Az első kutat 1880. május 18-án adták át, és „Bakay” kútnak nevezték el, a második pedig 1884. november 29-én kezdte meg működését és Nagy András János illetve felessége, Mucsi Mária adakozók voltak a kút névadói. Nagy András János valóban kiérdemelte, hogy neve ilyen formában is fennmaradjon, hiszen 20 000 forintot adományozott a kivitelezésre. – írja  vásárhelyilokálpatrióták.blog.hu oldala.