Százezrével rajzottak a kérészek – Korán és intenzíven zajlott a tiszavirágzás

A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Körösökön és a Maroson a szokásosnál több mint két héttel korábban, már május végén lezajlott az egyik leglátványosabb természeti jelenség: a kérészek rajzása, azaz a tiszavirágzás.

A Kettős-Körösön Köröstarcsánál és Körösladánynál – ahol a korábbi években alig-alig volt tiszavirágzás -, idén tömeges, százezres egyedszámban rajzottak a kérészek. A mezőberényi hídnál is több tízezres mennyiség vonult május utolsó napjaiban. Gyomaendrődön és térségében viszont a korábbi évekhez képest jóval gyengébb volt a rajzás, csupán napi néhány száz példányt figyeltünk meg. A Hortobágy-Berettyón és a Berettyón nem észleltünk tiszavirágzást.

A Fekete-Körösön is szokatlanul korán, már május 26-án kezdődött és egy egész héten át tartott a kérészek rajzása, melynek intenzitása nem érte el az elmúlt években megszokottat. A korai rajzás kiváltó oka minden bizonnyal itt is az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb, 22-23 Celsius-fokos vízhőmérséklet volt.

A Maros apátfalvi illetve makói szakaszán már május utolsó hetében lehetett látni néhány tiszavirágot. A tömeges rajzás május 31-én este zajlott, ekkor álltak össze úgy az időjárási körülmények, hogy a kérészek tízezrével rajzani kezdtek. A tömeges tiszavirágzás látványa ráadásul szép felhőformákkal tarkított, gyönyörű naplementével társult, így csodálatos látványt nyújtott. A kérészek a makói Maros-hidat is ellepték, s a híd alatt és fölött is tízezres nagyságrendben röpültek át. Sokan a hídon állva figyelték a megkapó jelenséget. A parti fákon, növényeken, de még az érdeklődő emberek ruháin is produkáltak vedlést a kérészek. Aztán még napokig lehetett látni a növényzeten lógó, rengeteg levedlett kérészbőrt, mintegy emlékeként ennek az idei különleges és a szokásosnál jóval intenzívebb, látványosabb tiszavirágzásnak.

A tiszavirágok életciklusa rendkívül különleges. A nőstények által lerakott peték a vízben lárvává alakulnak, s csak három év elteltével fejlődnek imágókká. Ekkor a felszínre jönnek, s csupán egynapos, néhány órás élet vár rájuk. A hím példányok a párzás után nem sokkal, általában már naplemente után elpusztulnak. A nőstények kicsit tovább élnek, folyásiránnyal szemben, a folyó felsőbb szakaszaira repülnek, s ott lerakják megtermékenyített petéiket. Innen aztán a folyó lejjebb sodorja a petéket ugyanarra a szakaszra, ahonnan a rovarok eredetileg kirajzottak.

A tömeges tiszavirágzás általában június 10-15. között zajlik. Volt már példa június 9-i rajzásra is, de ilyen korai dátumok, mint az idén, eddig még nem fordultak elő. A kérészrajzás megfigyelésében, a helyszínek és mennyiségek dokumentálásában a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a természetjárók és a horgászok is rendszeresen segítik.

forrás:KMNP

A fotó illusztráció, készítette Sallai Zoltán