Hová tűnt négyezer Fidesz-szavazó Vásárhelyen?

A számok nem hazudnak, kíméletlenül őszinték, s tükröt tartanak: négyezer jobboldali választópolgár a távolmaradásával szavazott Hódmezővásárhelyen június 9-én. Hová tűntek ők 2022 óta, s vajon mi ellen tiltakoztak most? Milyen tanulságokat kell levonnia a Fidesznek, hogy sikerrel vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásnak a városban?

Hódmezővásárhely június 9-én választott. Márki-Zay Péter erős és megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott, jelentős felhatalmazást kapott az itt élőktől a következő öt évre. A vasárnapi voksoláson megjelentek több mint 55 százaléka őt támogatta, s valamennyi egyéni választókörzetben az ő jelöltjei diadalmaskodtak, vagyis kényelmes többsége lesz a közgyűlésben is. A kampány és a háborúskodás után a munka következhet, az ő feladata és felelőssége, hogy megteremtse a békét és a fejlődést a városban.

Grezsa István és csapata tisztességgel helytállt. Érdemi ajánlatot tett le a vásárhelyiek elé egy más típusú városvezetésről és városépítésről, ám nem kapták meg ehhez a többséget. Sokan álltak a kormánypártok jelöltjei és programja mellé, de messze nem elegen. Nézzünk kicsit a számok mögé, hová is lettek a vásárhelyi jobboldali szavazók!

Márki-Zay Péterre a 2018-as időközi polgármester-választáson 13 076-an szavaztak. Egy évvel később, 2019 őszén 13 478 vokssal erősítették meg tisztségében az itt élők. A 2022-es országgyűlési választáson – ahol a Fidesz-KDNP-s Lázár Jánossal szemben az összellenzék jelöltjeként indult a parlamenti mandátumért – 12 500 körüli ikszet gyűjtött be Vásárhelyen. 2024. június 9-én pedig 12 505 szavazattal bízták meg őt harmadszor is a polgármesteri feladattal a helyiek. Ez azt mutatja, hogy 2018/19-hez képest némileg csökkent a támogatottsága, ám 2022-t követően ugyanazon a szinten stabilizálódott.

Lázár János két éve, a 2022-es országgyűlési választáson megmutatta, hogy a kormánypártoknak is ugyanilyen jelentős és komoly bázisa van Hódmezővásárhelyen. Lázár egy hajszállal még a városban is megelőzte Márki-Zayt (a választókerületben pedig utcahosszal), mögé is mintegy 12 500 vásárhelyi sorakozott fel. Grezsa István ezzel szemben most vasárnap 8658 szavazatot gyűjtött be, a Fidesz-KDNP listáját picivel még kevesebben: 8493-an húzták be a városban. Joggal merülhet fel a kérdés: mi történt mintegy négyezer jobboldali szimpatizánssal, szavazóval?

A hibát aligha Grezsa István személyében, a Grezsa-csapatban vagy a Grezsa-kampányban kell keresni. A kormánypártok jelöltje, ajánlata egy tapasztalt, tiszteletreméltó, higgadt személy volt, egy elismert orvos, aki a nyugodt, szakszerű és tervszerű építkezés lehetőségét testesítette meg. A jelöltjei között egytől egyik ambiciózus, dinamikus, lendületes fiatalemberek kérték a vásárhelyiek bizalmát, akik a magánéletükben, munkájukban már mind-mind bizonyítottak, letettek valamit az asztalra: javarészt gyermekeket nevelő, családos, helyben élő lokálpatrióták, köztük sikeres gazdálkodók, pedagógusok, vállalkozók. Ők külön-külön és együtt is méltók lettek volna a vásárhelyiek támogatására, s új fejezetet nyithattak volna a város életében. Nem így történt, nem kapták meg rá az esélyt.

Na de hová tűnt akkor az a négyezer fideszes, akinek a segítségével reális esély lett volna június 9-én is a sikerre? A jelek szerint ők határozott és egyértelmű véleményt mondtak a Fidesz-KDNP-listáról, melyet az EP-választáson sem kívántak ezúttal támogatni. Az otthonmaradásukkal szavaztak, ha tetszik: így tiltakoztak az elmúlt hónapok – a Novák-botrány körül összpontosuló – kormánypárti hibái, tévedései ellen. Nem járultak az urnák elé, nem húzták be valamelyik ellenzéki pártra (szerk. megj.: Márki-Zay mögött szépen összeadódtak a Tisza Párt, az MMN, a DK-MSZP, a Kutyapárt, a Momentum és nagyrészt a Mi Hazánk helyi hívei), egész egyszerűen távol maradtak az egésztől.

Mit üzen mindez a vásárhelyi Fidesz-KDNP-nek, melyek a vasárnapi választás legfontosabb tanulságai? Nos, a napnál is világosabb, hogy rendezni kell a sorokat, össze kell kapniuk magukat, s változtatásokra van szükség, mert ha ezen az úton haladnak tovább, akkor a jövőben sem terem sok babér számukra. A választói akarat előtt meghajolva új alapokra kell helyezni a munkát, a helyi politizálást. Le kell vonni a konzekvenciákat, s munkához kell látni!

Egy nap vesztegetni való idő sincs, minden perc drága, hiszen kevesebb mint két év múlva sorsdöntő országgyűlési választás lesz Magyarországon. Lázár János több hónappal ezelőtt bejelentette: nem indul el egyéni képviselőjelöltként ezen a voksoláson. Az utódját, azaz a fideszes jelöltet mielőbb meg kell találni, ki kell választani, majd fel kell építeni, hogy elhozhassa ezt a rendkívül fontos mandátumot a jobboldal számára a vásárhely-makói választókerületből.

Ennek a folyamatnak – hívhatjuk castingnak is – már ma el kell kezdődnie. Nem kis feladat, nem kis kihívás, de bele kell állni kötésig, mert az idő drága. Az ellenfél pedig hatalomra éhes, s nem ismer tréfát és könyörületet. A sebek nyalogatása helyett fel kell tűrni az ingujjat, s már most meg kell feszülni Vásárhelyen a 2026-os győzelemért!