Választás 2024: Vásárhelyen 65,56 százalék szavazott 18:30-ig (ÉLŐ, FRISSÜLŐ)

Reggel 6-tól este 7 óráig tart a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választás. Frissülő cikkünkben egészen estig mutatjuk a részvételi adatokat és az érdekességeket.

19.10: Királyhegyes és Mártély a 70 százalékos részvétel küszöbén

18:30-kor az alábbi részvételi adatokat regisztrálták a vásárhely-makói térség kisebb településein! Királyhegyes és Mártély legaktívabb, itt simán összejöhet a 70 százalékos részvétel a végére.

• Algyő: 57,94 százalék
• Ambrózfalva: 64,44 százalék
• Apátfalva: 55,62 százalék
• Csanádalberti: 66,01 százalék
• Csanádpalota: 54,73 százalék
• Földeák: 56,75 százalék
• Királyhegyes: 69,44 százalék
• Kiszombor: 56,62 százalék
• Kövegy: 67,47 százalék
• Magyarcsanád: 48,45 százalék
• Maroslele: 57,41 százalék
• Mártély: 69,22 százalék
• Nagyér: 40,58 százalék
• Nagylak: 64,44 százalék
• Óföldeák: 57,10 százalék
• Pitvaros: 65,80 százalék
• Székkutas: 58,83 százalék

19:08: Részvételi adatok 18:30

56,09% (4 416 794) országos

57,56% (773 293) Cs-Cs Vármegye

53,44% (9 799) Makó

65,56% (22 634) Hódmezővásárhely

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.

A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

19:00: véget ért a választás

19 órakor zárnak a szavazókörök. Hamarosan jönnek a 18:30-as részvételi adatok, majd várhatóan 20 óra után már az eredmények is.

18:00: csaknem 9 ezren voksoltak már Makó városában

Makó 23 szavazókörében összesen 8900 választó adta le a voksát délután 5 óráig. Kruzslicz-Bodnár Gréta jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője a Rádió 7-nek elmondta: ez 48,54 százalékos részvételi arányt jelent. Rendkívüli esemény nem történt. 56 százalékos részvétellel a Szép utca 2-4. szám alatti 21-es szavazókör a legaktívabb, a sor végén 32 százalékkal a Tulipán utcai 9-es szavazókör található.

17.55: hat település is átlépte térségünkben a 60 százalékos részvételt

17 órakor az alábbi részvételi adatokat regisztrálták a vásárhely-makói térség kisebb településein! Királyhegyes, Mártély, Kövegy, Csanádalberti, Nagylak és Pitvaros a legaktívabb, itt már a szavazók több mint 60 százaléka adta le a voksát.

• Algyő: 52,83 százalék
• Ambrózfalva: 58,56 százalék
• Apátfalva: 51,03 százalék
• Csanádalberti: 62,36 százalék
• Csanádpalota: 50,18 százalék
• Földeák: 52,41 százalék
• Királyhegyes: 65,70 százalék
• Kiszombor: 52,79 százalék
• Kövegy: 62,98 százalék
• Magyarcsanád: 43,29 százalék
• Maroslele: 53,92 százalék
• Mártély: 64,81 százalék
• Nagyér: 37,43 százalék
• Nagylak: 62,03 százalék
• Óföldeák: 45,84 százalék
• Pitvaros: 61,25 százalék
• Székkutas: 53,20 százalék

17:49: Részvételi adatok 17 órakor

50,69% (3 991 444) országos

50,14% (162 800) Cs-Cs Vármegye

48,54% (8 900) Makó

59,89 % (20 678) Hódmezővásárhely

A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.

A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.

A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

17:15: várhatóan este 8 órától közlik az önkormányzati választás eredményeit!

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.

A vasárnapi választások előzetes eredményeit a www.valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el.

A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjai következnek. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel az NVI internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki. Az EP-választás eredményeinek közlésével az NVI-nek azonban meg kell várnia, hogy Olaszországban este 11 órakor befejeződjön a szavazás.

17.00: Orbán mindenkit arra kér, menjen el szavazni a békére

A legfontosabb kérdés a mostani választáson a háború és a béke kérdése. Aki a Fideszre szavaz, a békére szavaz! – írta két órával az urnazárás előtt Orbán Viktor miniszterelnök.

16.00: Grezsa szerint egy iksszel ma véget vethetünk a hatéves cirkusznak

Vessünk még ma véget ennek a cirkusznak! Menjünk el szavazni! – mondta délutáni videójában Grezsa István, aki mindenkit arra kér, adja le a szavazatát Vásárhelyen a békére és a fejlődésre.

15:45: Csanádalberti, Kövegy és Mártély a legaktívabb

Íme a vásárhely-makói térség további 17 településének részvételi adatai!

• Algyő: 43,70 százalék
• Ambrózfalva: 49,73 százalék
• Apátfalva: 42,61 százalék
• Csanádalberti: 57,02 százalék
• Csanádpalota: 42,46 százalék
• Földeák: 44,38 százalék
• Királyhegyes: 55,72 százalék
• Kiszombor: 45,02 százalék
• Kövegy: 56,75 százalék
• Magyarcsanád: 35,59 százalék
• Maroslele: 44,51 százalék
• Mártély: 56,86 százalék
• Nagyér: 31,68 százalék
• Nagylak: 53,74 százalék
• Óföldeák: 42,09 százalék
• Pitvaros: 51,67 százalék
• Székkutas: 46,56 százalék

15:41: Részvételi adatok 15 óra

42,04% (3 310 686) országos

42,07% (136 599) Cs-Cs Vármegye

40,65% (7 454) Makó

50,56% (17 457) Hódmezővásárhely

A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.

A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

14:30: a Kertváros a legaktívabb Vásárhelyen

Vásárhelyen a Kertvárosban a legnagyobb a részvételi arány, a 2-es választókörzetben délután 1 óráig a lakosok 48,19 százalék voksolt. Legkevésbé a susániak aktívak, a 7-es választókörzetben 38,68 százalék szavazott. A szavazókörök közül a Nyugdíjas Lakóparkban volt a legnagyobb a forgalom, a választók 53,7 százaléka jelent meg délután 1 óráig.

13:40: A 13 órás részvételi adatok

• Országos: 33,14 százalék (2 609 173 fő)
• Csongrád-Csanád vármegye 34,23 százalék (111 144 fő)
• Hódmezővásárhely: 42,24 százalék (14 584 fő)
• Makó: 33,97 százalék (6228 fő)

Néhány kisebb település adata:

• Pitvaros: 41,91 százalék (451 fő)
• Csanádpalota: 33,72 százalék (755 fő)
• Mártély: 46,21 százalék (482 fő)
• Székkutas: 37,14 százalék (627 fő)
• Apátfalva: 34,85 százalék (849 fő)
• Kiszombor: 38,09 százalék (1186 fő)
• Maroslele: 38,00 százalék (654 fő)

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig. A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

13:35: A Fidesz vásárhelyi jelöltjei is még apait-anyait beleadnak

Csak Vásárhely! – üzenik a Fidesz-KDNP vásárhelyi jelöltjei, akik még vasárnap is mindenkit arra buzdítanak, menjen el, szavazzon a békére és a fejlődésre, arra, hogy a város végre új korszakot kezdhessen.

„Mindnyájunknak el kell menni! Csak Vásárhely! ” – írta Nagy Gyöngyi.

13:30: A vásárhely-makói térség polgármesterjelöltjei is szavazásra buzdítanak

Aki a békét és a fejlődést, a nyugalmat és a gyarapodást választja, vasárnap a Fidesz-KDNP jelöltjeire szavaz – így buzdítanak térségünkben a választáson való részvételre a polgármesterjelöltek.

Moravszki Gábor, Pitvaros: „SZAVAZTAM! Semmi sincs megnyerve, csak akkor, amikor mindenki elmegy szavazni.”

Drimba Tibor, Maroslele: „Egymillió találkozás napja után szavaztunk is!”

13:20: Farkas Éva Erzsébet szerint az ország és Makó jövője a tét

Ma városunk és országunk jövőjéről döntünk. Menjen el szavazni Ön is! EGYÜTT A MAKÓIAKÉRT! – buzdítja még szavazásra a helyieket Makón Farkas Éva Erzsébet, a Fidesz-KDNP polgármestere, polgármesterjelöltje.

13:15: Lázár: csak a béke, csak a Fidesz!

Videóüzenetet tett közzé Lázár János építési és közlekedési miniszter, a vásárhelyi-makói térség országgyűlési képviselője. Mindenkit arra kér, menjen el szavazni, támogassa a békét, Orbán Viktor listáját. Hódmezővásárhelyen pedig a gyarapodást kell választani a marakodás helyett, ezért arra biztatja a helyieket, adják voksukat Grezsa Istvánra és jelöltjeire, hogy új fejezet indulhasson a város életében, véget érjen az elmúlt hat év háborúskodása.

13:00: Grezsa azt kéri, mindenki biztassa még szavazásra családtagjait, barátait

Ha már szavaztak, köszönjük! Kérem Önöket, hogy hívják fel családtagjaikat, barátaikat is, és biztassák őket szavazásra! – írta közösségi oldalán vasárnap délután Grezsa István, a Fidesz polgármesterjelöltje.

12:05: Farkas Éva Erzsébet is szavazott

Cikkünk ITT

11:40: Részvételi adatok 11 óra

22,89% (1 802 332) országos

25,01% (81 205) Cs-Cs Vármegye

26,35% (4 831) Makó

31,93% (11 024) Hódmezővásárhely

A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.

A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

10:25: Grezsa István feleségével szavazott

CIKKÜNK ITT

10:00: Részvételi adatok 9 óra

8,59% (115 431) országos

11,82% (38 383) Cs-Cs Vármegye

13,22% (2 424) Makó

15,68% (5 412) Hódmezővásárhely

A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, a 2010-es választáson 6,60 százaléka, tíz évvel ezelőtt 6,97 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 7,20 százaléka voksolt 9 óráig.

A 2004-es EP-választáson 5,45 százalék, a 2009-es választáson 6,03 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 5,25 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 7,78 százalék voksolt 9 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

09:30: Lázár János családjával ment szavazni

Az építési és közlekedési miniszter, országgyűlési képviselő Hódmezővásárhelyen adta le szavazatát, családjával együtt. 

„Ma a békére és a Fideszre szavaztam. Tettem ezt azért, mert azt remélem, hogy egyre több olyan parlamenti képviselő lesz az Európai Parlamentben, akik a béke pártján állnak. Az országnak az az érdeke, hogy hazafiak képviseljék Brüsszelben. A listákat átnézve a fideszes képviselőket találom ilyennek. 

Itt, Hódmezővásárhelyen pedig a marakodás vagy a gyarapodás a tét. Azt remélem, hogy ma Vásárhely városa egy új korszakot nyit a Fidesz polgármesterjelöltjével és a Fidesz képviselőjelöltjeivel. 

Örülök annak, hogy szép számban mennek el választani ma. Ez az igazi siker, hogyha minél többen vesznek részt a választáson” – mondta el Lázár, miután leadta szavazatát. 

08:00: Részveteli adatok – 7 óra

A 7 órás részvételi adatok alapján Magyarországon a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok összesített száma 7 874 264 fő, 7 óráig megjelent 1,88% (148 427) fő.

Csongrád-Csanád vármegyében: a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok összesített száma 324 719, 7 óráig megjelent 2,14% (6 963) fő.

Makón a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok összesített száma 18 336 fő, megjelent 2,36% (433) fő.

Vásárhelyen a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárokösszesített száma 34 525 fő, 7 óráig 3,23% (1 114) fő szavazott.

A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.

A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Vármegyénkben egy rendkívüli esemény is történt

Szatymazon, a 3. számú szavazókörben, sgy állampolgár bejelentette, hogy ő érkezett először a szavazóhelyiséghez. A szavazóhelyiség nyitásakor a jegyzőkönyvvezető arról tájékoztatta, hogy a már szintén várakozó másik szavazó lesz az első szavazó. Az állampolgár ezt sérelmezte. Az SZSZB a választópolgár kérésére jegyzőkönyvet vett fel.

07:05: Benkő Zsolt mindenkit szavazásra buzdít

„Éljenek a szavazati jogukkal, támogassák Grezsa Istvánt és jelöltjeit! Mert csak Vásárhely számít! CSAK VÁSÁRHELY!” – írja közösségi oldalán Benkő Zsolt, a vásárhelyi 10-es körzet Fidesz-KDNP-s jelöltje.

7:00: NVI: mindenhol rendben megkezdődött a voksolás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.

Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.

06:30: szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament képviselőinek vasárnapi választásán, az ország 10 119 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között. A választáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.

A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. A szavazókörben az is leadhatja szavazatát, aki korábbi kérelme alapján a mozgóurnát kérők jegyzékén szerepel, de személyesen megjelenik és a mozgóurna a szavazóhelyiségben van.

A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyával és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

A személyazonosság igazolására az Európai Unió más tagállama által kiállított útlevelet, személyazonosító igazolványt, vezetői engedélyt is elfogadják. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint azt tartalmazza a hatósági bizonyítvány és az igazolás a személyi azonosító jelről is.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatait, mielőtt az urnába dobja.

Csak pecséttel érvényes a szavazólap! A vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

06:20: különböző színű keretük van a szavazólapoknak

A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat eltérő színű kerettel látták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán. Vasárnap a választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az EP-képviselők választásán. A könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a szavazólapokat a nyomda eltérő színű kerettel látta el.

Az EP-szavazólap kerete kék, ezen a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet jelölhet be a 11 pártlista közül. A polgármesteri szavazólap kerete sárga, a választópolgár az érvényes szavazáshoz itt is egy jelöltre adhatja le voksát. A főpolgármesteri szavazólap kerete rózsaszín.

A vármegyei és fővárosi listás szavazólap kerete szürke, a választópolgár az érvényes szavazáshoz egyet választhat a szavazólapon szereplő listák közül. A tízezer lakosúnál nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) szerezhetnek mandátumot, de a választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselőre szavaznak. Az egyéni választókerületi szavazólap fehér színű, a választópolgár egy jelöltre szavazhat az érvényes voksoláshoz.

A tízezer lakosúnál kisebb településen élők egyéni listás szavazólapja fehér színű, és a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható. A választóknak tehát több, egymással egyenrangú szavazatuk van.

A nemzetiségek szintén vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait, ezek a szavazólapok egységesen zöld színűek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.

06:15: szabad a kampány egész nap, csak a szavazókörök közelében tilos

Vasárnap a magyarországi szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság 2014-es iránymutatása szerint továbbá a választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet vagy jelölőszervezetet népszerűsítő, azokhoz köthető szimbólumokat a szavazóhelyiségekben.

06.05: Ennyien szavazhatnak Vásárhelyen és Makón

Több mint harmincnégyezer vásárhelyit várnak a szavazófülkékbe

Négy polgármesterjelölt (a Hazánk Mozgalom színeiben Balog Norbert, a Fidesz-KDNP-s Grezsa István, a Kőfal Egyesület és az ellenzéki pártok által is támogatott Kovács Pál, illetve az MMM-es Márki-Zay Péter), valamint tíz egyéni körzetben összesen 44 képviselőjelölt méreti meg magát a mai választáson Hódmezővásárhelyen. A város 51 szavazókörében 34484 választópolgárt várnak. A vásárhelyi közgyűlésbe a megválasztott polgármesteren és a tíz körzet képviselőjét kívül négy képviselő jut be kompenzációs listáról.

18 ezren szavazhatnak Makón

Összesen 18315 makói jogosult ma reggel 6 és este 7 óra között szavazásra a település 23 szavazókörében. A polgármesteri székért négyen indulnak (a Fidesz-KDNP-s Farkas Éva Erzsébet, a Mi Hazánk Mozgalom színeiben Modok Csaba, a DK-s Mucsi Tamás, illetve a Lokálpatriótáktól Zeitler Ádám). A település vezetőjén kívül nyolc egyéni körzet képviselőjéről és három kompenzációs listáról bejutó képviselő személyéről is döntenek a lakosok. A városban összesen 32 képviselőjelölt kéri a makóiak bizalmát.

06.00: Megkezdődött a 2024. évi EP- és önkormányzati választás

Az egész országban kinyitottak a szavazókörök. Egészen 19 óráig lehet voksolni. Vasárnap reggel, a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottságok az összes szavazókörben az első választó jelenlétében zárták le valamennyi urnát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán.

A rendszerváltozás óta kilencedik alkalommal tartanak Magyarország 3177 településén önkormányzati választásokat vasárnap, és ötödik alkalommal választja meg az ország az Európai Parlament (EP) magyar tagjait.

Az önkormányzati választásokon három főpolgármester-jelölt és 7578 polgármesterjelölt indul. A tízezernél kevesebb lakosú településeken – ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület – 33 384 jelölt indul a 14 528 képviselői helyért. A 166, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az egyéni választókerületekben az 1586 helyért 6733-an indulnak, a települési kompenzációs listákon – amelyekre a választók közvetlenül nem szavaznak, ezeket a mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztják szét – 640 listán 6031 jelölt indul. A 381 vármegyei közgyűlési mandátumért 1611-en indulnak 108 listán. A 10 fővárosi listán 319 jelölt van, a fővárosi listáról 32 mandátum szerezhető. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.

A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7 millió 680 ezer magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerültek. Több mint 43 ezren kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyükön szavazhassanak az önkormányzati választáson. Az önkormányzati választáson nincs lehetőség a külképviseleten szavazásra.

Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják a települési, vármegyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2147 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 64 területi és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi (vármegyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A nemzetiségi névjegyzékben 345 ezren szerepelnek, közülük valamivel több mint 14 ezren indulnak jelöltként.

Az EP-be Magyarország 21 képviselőt küldhet, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választásra tizenegy pártlistát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság: listát állított a Megoldás Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd-Zöldek, a Második Reformkor Párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Momentum Mozgalom, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik – Konzervatívok, a Tisztelet és Szabadság Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom. A listák a rájuk leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, de nem kaphat mandátumot az a lista, amely nem kapja meg a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát.

Az EP-választáson választójoga van mintegy 7 millió 672 ezer, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük csaknem 68 ezren jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat az EP-választáson; 21 500-an jelezték, hogy külképviseleten szavaznának. Választójoga van továbbá az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni), ezt 4635-en kérték. Választási regisztráció után levélben szavazhat csaknem 127 ezer magyar állampolgár, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.