Készül a NATO Oroszország ellen, az egyik célállomás Magyarország

A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat gyorsan a frontvonalhoz vezényelhessék egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – írja a The Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva.

A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy egy Oroszország elleni háború esetén az amerikai csapatokat a lehető leghamarabb és legbiztonságosabb útvonalakon a frontvonalra vezényelhessék. A tengeren túli csapatok öt európai állam kikötőjének valamelyikében szállnának partra, jelenlegi tervek szerint elsődlegesen Hollandiában, azonban lehetőség Olaszország, Görögország, Törökország, illetve Norvégia is. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője szerint a hatalmas logisztikai bázisok ideje lejárt, a logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak. A katonai vezető emellett a védelmi szövetség keleti szárnyának légvédelmi hiányára is felhívta a figyelmet – olvasható az Index cikkében.

A cikk szerint a NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat gyorsan a frontvonalhoz vezényelhessék egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – írja a The Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva. Az amerikai katonák öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén irányítanák őket, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének legfelsőbb tisztviselői korábban arra figyelmeztettek, hogy a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.

A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a védelmi szövetség vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 300 000 katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére. A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben, Rotterdamban szállnának partra, majd vonatokkal szállítanák őket Németországon keresztül Lengyelországba. A háttérben azonban már folynak az egyeztetések az útvonalak más kikötőkre való kiterjesztéséről is, hogy a szárazföldi kommunikációs vonalat ne szakíthassák el az orosz erők.

Magyarország lenne az amerikai csapatok egyik célállomása

Az elmúlt öt évben a NATO Mögöttes Támogató és Felkészítő Parancsnoksága (Joint Support and Enabling Command – JSEC) vizsgálatokat végzett, hogy felfedezze azokat a különböző útvonalakat, amelyeken keresztül csapatokat lehetne szállítani egy orosz invázió ellen. Az észak-európai kikötőket, például Hollandiát, Németországot és a balti államokat különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokra. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője elmondta, hogy „Ukrajna nagyon szenved a logisztikai rendszereik elleni, Oroszország által indított nagy hatótávolságú rakétatámadásoktól”.

Ha a Hollandiából érkező NATO-erőket orosz bombázás éri, vagy az észak-európai kikötők megsemmisülnek, a szövetség

• az olaszországi kikötőkre, ahonnan az amerikai csapatokat szárazföldi úton Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországra szállítanák, amelynek közös határa van Ukrajnával;
• valamint a görögországi és törökországi kikötőkre összpontosít, ahonnan Bulgárián és Románián keresztül szállítanának csapatokat a szövetség keleti szárnyának elérése érdekében;
• emellett tervek készülnek a csapatok balkáni kikötőkön, valamint Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül történő szállítására is.

Erről a The Telegraph egy térképet is posztolt, amely alább megtekinthető:

“NATO has developed routes for the transfer of US troops to Europe in case of war with Russia”

– The Telegraph

They plan to use the port in Rotterdam & the Germany-Poland railway.

?If Ukraine?? falls, Americans?? will die in Europe. Back Ukraine, now, to save American lives. pic.twitter.com/azDPWs1qRW

— Jason Jay Smart (@officejjsmart) June 4, 2024

Ezeken a folyosókon a nemzeti hadseregeket nem korlátozzák majd a helyi előírások, és a szállítmányokat is a szokásos korlátozások nélkül juttathatják célba. Korábban a francia kormány arra panaszkodott, hogy harckocsijai a bürokratikus folyamatok miatt a határokon rekedtek, miközben Romániában próbálták bevetni őket egy új rendszer részeként, amely az orosz támadás elleni védekezést szolgálja.

Lejárt a nagy bázisok ideje, légvédelmi hiány jelentkezik a keleti szárnyon

Alexander Sollfrank, a JSEC parancsnoka úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve megállapítottuk, hogy Oroszország Ukrajna logisztikai bázisait támadta”. „Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok – ahogyan azokat Afganisztánból és Irakból ismerjük – többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket” – tette hozzá.

„Ami a légvédelmet illeti. Az mindig szűkös. Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy elegendő légvédelemmel rendelkezzünk. Ez egy jó példa arra, amikor egy katonai elv érvényesül: »ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős«” – tette hozzá a parancsnok.

A NATO parancsnoka figyelmeztetett, hogy a védelmi szövetség csak öt százalékkal rendelkezik a keleti szárnyának fedezéséhez szükséges légvédelemből, a katonai vezető aggodalmát fejezte ki a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok védelmére szolgáló felszíni-levegő képességek miatt.