Elemző: Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel

Fricz Tamás, a CÖF alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte „talán a legnagyobb tömeg most volt”.

A Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált – mondta Fricz Tamás politológus, filozófus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte „talán a legnagyobb tömeg most volt”. Rendkívül bíztatónak tartotta, hogy – az ellenzéki „vészmadárkodókra” rácáfolva – ugyanúgy több százezren vettek részt a Békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény népszerűsége idén azért is volt kimagasló, mert a Békemenet elnevezés talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, amikor „háborús helyzet” van. A menet, ahogy eddig mindig, idén is rendkívül nyugodt körülmények között zajlott: egy békeszerető, nyugodt emberekből álló összetartó – érzelmi és értékbeli – közösség, erő jelent meg a budapesti belvárosban – emelte ki.

A résztvevők összetétele kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal szembetűnő volt a fiatalok komoly aránya a tömegben, ami arra utal, hogy „megvan az utánpótlás, a folytatás lehetősége”, amit az is mutat, hogy a résztvevők mindig várják az újabb találkozás lehetőségét. A Békemenet a politológus szerint megmutatta azt is, hogy „egy konzervatív, nemzeti beállítottságú, békepárti értékrend mögött óriási társadalmi közösség van, és újratermeli önmagát”.

Annak kapcsán, hogy sokan vidékről vagy a határon túlról érkeztek, hogy az emberek egy részét „buszoztatták”, Fricz Tamás azt mondta: a Békemenet „nem egy budapesti összejövetel”, arra az egész országból és a határon túlról is el akarnak jutni az emberek. Szerinte természetes, hogy megszervezik utazásukat azok, akik nem tudnak autóval vagy vonattal érkezni.

Egy német résztvevővel készült bejátszásra és arra a műsorvezetői megállapítására reagálva, hogy az idei rendezvényen „Európa is ott vonult (…) német, svéd, lett, litván és észt zászlók alatt”, a politológus kiemelte: Európa megosztottá vált a jelenlegi háborús légkörben. Szerinte azok az európai állampolgárok, akik a béke pártján állnak, és valóban egy normális európai életmódhoz ragaszkodnak, figyelemmel követik a magyarok Békemenetét és erőt merítenek belőle. A jelenlegi történések – például a néppárti vezető, Manfred Weber kötelező európai sorkatonaság felállításáról szóló tervei – azt üzenik, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is mondott a Békemeneten: „a háborúpárti erőket nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, akár itthon, akár a nyugat-európai országokban” – vélekedett a politológus.

Szerinte Európa mára a békepártiak és a háborúpártiak táborára szakadt, a június 9-i választás pedig azért nagyon fontos, mert meghatározza e két tábor harcának végső kimenetelét. Minél nagyobb sikereket érnek el a békepárti erők a választáson, annál inkább van esély arra, hogy legyőzzék a háborúpárti erőket. „Sorsdöntő választás és sorsdöntő év előtt állunk” – hívta fel a figyelmet Fricz Tamás.

Fotó: Facebook/Orbán Viktor