Lázár János Vásárhelyen: olyan vezetőt kell választani, aki tud élni a gazdasági lehetőségekkel

„Vásárhelynek is kínál gazdasági lehetőségeket a Szegedre érkező BYD, azonban fontos, hogy a helyi vezetés mennyire tud élni ezekkel” – hangsúlyozta Lázár János pénteken délután a vásárhelyi Bodrogi-Bau asztalosüzemében tartott vállalkozói fórumon. Az építési és közlekedési miniszter rámutatott: az a város, ahol marakodás és politikai belháború van, zsákutcába kerül és elveszik. A tanácskozáson Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a gazdaság jelenlegi helyzetét.
Kőkuti Attila, a fórumot szervező Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta: a vármegye jó földrajzi adottságokkal rendelkezik gazdasági szempontból, ugyanakkor nagyon sok kicsi és kevés nagy vállalkozás működik itt. „7800 olyan cég van, ami 2-4 főt foglalkoztat, és mindössze 25 olyan társasvállalat üzemel, ami 250-nél több személynek ad munkát. 460 olyan vállalkozás működik, ami 25 és 49 közötti létszámmal dolgozik. Az lenne az ideális, ha ez a réteg sokkal szélesebb lenne. Korábban azt mondtuk, egy nagy multi lenne jó. Most jön a BYD, úgyhogy kérdés, mit hoz a jövő” – vezette fel a rendezvényt Kőkuti Attila.

„A BYD egy új világot hoz létre a vármegyében és a dél-alföldi régióban” – jelentette ki köszöntőjében Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter rámutatott: a kormány számára kiemelten fontosak a határ menti térségek, amikre tartalék régióként tekintenek. Ezekre a területekre telepítik az ipart, itt fejlesztik a gazdaságot, ami felpörgeti a munkaerőpiacot és növeli a GDP-t.

A vásárhelyi és a térség országgyűlési képviselője hozzátette: a határ menti térségek fejlesztésében Szeged megerősítése is szerepel. Mivel Vásárhely és Szeged között ikervárosi kapcsolat alakul ki, ezért a kínai, több százmilliárd forint értékű gigaberuházás Vásárhelynek is kínál lehetőségeket. „Ehhez azonban fontos, hogy a helyi szereplők mit tudnak hozzátenni. Ezért is fontosak a június 9-i választások, hogy olyan emberek vezessék a közösséget, akik a felkínált gazdasági lehetőségekkel élni tudnak” – hangsúlyozta Lázár János.

A politikus szerint fejlődés csak ott van, ahol együttműködés van, mert ahol marakodás és politikai belháború, vita üti fel a fejét, azok a városok zsákutcába kerülnek és elvesznek. A miniszter kiemelte: a fejlődéshez olyan vezetőket kell választani, akik a gazdasági előrelépésekhez szükséges együttműködést képesek megteremteni, mert Csongrád-Csanád vármegye a világ legnagyobb elektromos autógyártója által az egyik leggazdagabb magyar régióvá válhat. A BYD-beruházás kapcsán ismertette: a cég kezdetben évente 50 ezer autót gyárt majd itt, ami idővel felkúszik majd 350 ezerre. 3000 munkavállalóval indulnak, ami 9 ezerre bővül majd. Jelenleg 298 hektáros területen építkeznek, a közművesítés van folyamatban. A legnagyobb üzemcsarnok 76 ezer négyzetméteres lesz.
„Kétféle politikus van: az egyik a gazdaságfejlesztésben azt gondolja, hogy mindenkinél jobban tudja, a másik pedig meghallgatja a helyi vállalkozók javaslatait. Grezsa István, a Fidesz-KDNP helyi polgármestere olyan, aki meghallgatja őket” – mondta előadásán Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter ismertette: a BYD által rendkívül nagy átalakuláson megy át a régió, az viszont kérdés, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor hogyan tud ehhez alkalmazkodni. A tárcavezető szerint a helyi vállalkozók úgy tudnak ebből profitálni, ha szolgáltatásaikkal rákapcsolódnak a kínai gigacégre.

Nagy Márton az ország gazdasági helyzetéről elmondta: a tavalyi év legfontosabb kihívása az infláció letörése volt. Ez sikerült, az év végére egyszámjegyű lett az általános pénzromlás mértéke, ami ma már 4 százalék körül van. Év végére 5 százalékra növekedhet, de 2025 elejére 3 százalékra csökkenhet. Hozzátette: a kormány elkötelezett amellett hogy újraindítsa a gazdaságot, idén 2,5 százalékos növekedés várható, míg jövőre nagyobb fokozatban 4,1 százalék lehet. Megjegyezte: ha befejeződne az orosz-ukrán háború, sokkal jobb lenne a helyzet, mert a háborúra szánt pénzt fejlesztésekre lehetne költeni Európában.
Az idei első negyedévről elmondta: Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a gazdaság az unióban. A remények szerint ismét 5 százalék felett növekedhetnek a reálbérek 2024-ben, és a kormány elkötelezett a nyugdíj reálértékének megőrzése, valamint a minimálbér emelése mellett. Szólt arról is, hogy az inaktívak közül egyre többen lépnek a munkaerőpiacra, megmozdult a munkaerő-tartalék a 15 és a 30 év közötti korosztályban. A kis- és középvállalkozásokat arra kérte: mindenképpen nyissanak a saját honlap felé, mert aki nem található meg az interneten, annak hosszú távon nem lesznek üzleti kapcsolatai.
Fotók: Szabó Viktor