Kiss Ádám a roma önkormányzattal összedolgozva fejlesztené tovább Makó-Honvédot
A Fidesz-KDNP képviselőjelöltje hétfőn ebben a városrészben tartott lakossági fórumot.
Mind a lakossággal, mind a roma nemzetiségi önkormányzattal szorosabb együttműködésre törekszem Makó-Honvéd fejlesztése érdekében – fogalmazott Kiss Ádám.
A 3-as számú körzet Fidesz-KDNP képviselőjelöltje a hétfői fórumán elmondta: ez a városrész kormányzati és önkormányzati támogatásból hatalmas fejlődésen esett át, ő ezt az építőmunkát szeretné folytatni. Út- és járdaépítéseket tervez, de meg kell oldani a romos ingatlanok sorsát, fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat, illetve meg kell oldani a kóbor állatok kérdését is.
Kiss Ádámtól megtudtuk: Honvéd városrészben él a legtöbb szociálisan rászoruló makói. A képviselőjelölt hozzátette: tervei között szerepel egy olyan civil szervezet felállítása is, mely akár jogi kérdésekben is a lakosok segítségére tud sietni. Ebben a munkában is támaszkodna a roma nemzetiségi önkormányzatra.
A hétfői fórumon a polgármester is részt vett. Farkas Éva Erzsébet kiemelte: több mint 1 milliárd forintból fejlesztették eddig ezt a városrészt, de a sort folytatni kívánják. Most elsősorban olyan programokat szeretnének megvalósítani, melyek segítik az itt élők mindennapjait. Többek között szakemberek bevonásával valósítanak meg ilyen jellegű rendezvényeket.
Kérdésként elhangzott az is, hogy az önkormányzat segítsen a honvédieknek munkát találniuk. Farkas Éva Erzsébet elmondta: a város ebben partner, már több esetben közreműködtek abban, hogy a szociálisan rászorulók vagy a csökkentett munkaképességűek el tudjanak helyezkedni. A polgármester azonban megjegyezte: sajnos néhány esetben olyan is előfordult, hogy az ilyen módon elhelyezkedő személy egy hét után már nem ment be dolgozni.
Honvédban nagy problémát jelentenek az üresen álló és romos ingatlanok. Sajnos ezeket a telkeket néhányan szemétlerakónak gondolnak és mindent ide hordanak. A polgármester kifejtette: nem egyszerű feladat ezen gócpontok felszámolása. Több esetben egy-egy pár száz négyzetméteres portának akár 15-20 tulajdonosa is van, ezért szinte sziszifuszi munkának számít megtalálni és felszólítani őket a terület megfelelő karbantartására.
