Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

A háború kitörésének napján megváltozott a magyar belpolitika, külpolitika és a gazdaság mozgástere is Lázár János szerint. A miniszter a Portfoliónak azt mondta: a világgazdaság újrafelosztása zajlik, Magyarországnak új nemzetstratégiát kell megfogalmaznia. A legfontosabb a nemzeti szuverenitás megőrzése, ehhez pedig az adhat mozgásteret, ha Magyarország mindenki felé nyitott: nyugatra és keletre is, de csak érdekvezérelt együttműködést fogad el.

Nagyinterjút adott a Portfolio.hu-nak Lázár János, a hódmezővásárhely-makói térség országgyűlési képviselője, építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető számos kérdést érintett a háború hatásaitól kezdve a világ gazdasági újrafelosztásán, a blokkosodáson, a nemzetstratégia újratervezésén át a kínai és az orosz kapcsolatokig, illetve az állami beruházások jövőjéig és a közlekedési fejlesztésekig. Arról is szó esett, mi lehet a magyar növekedés aranytartaléka. A kedden megjelent teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható el!

Milyen hatással van a háború Magyarországra?

„Egyes nyugati nagyhatalmak fegyvereket akartak exportálni, de végül a konfliktust importálják – ha csak az utolsó pillanatban józan észre nem térítjük őket. A háború Magyarországra sokszorosan hatással van. Amellett, hogy az ukránokkal való együttérzés nem is lehet vita tárgya, a kialakulóban lévő új, globális rendben mernünk és képesnek is kell lennünk megfogalmazni a nemzeti érdekeinket. Aztán persze ki is állni értük” – mondta a Portfoliónak Lázár János.

Hogyan változik a gazdasági mozgásterünk?

Lázár szerint a háború kitörésének napján megváltozott a magyar belpolitika, a magyar külpolitika és a magyar gazdaság mozgástere is. Az egypólusú világ megszűnőben van, az ukrán–orosz háború láthatóan polarizálja a világhatalmakat. Ez különösen igaz a gazdaságpolitikára. A háború hátterében ugyanis a világgazdaság újrafelosztása zajlik. Magyarország mozgásterét pedig nyilvánvalóan újra kell gondolni ebben a folyamatban, mert ez nekünk, magyaroknak érdekünk is, jogunk is. Nem igaz, hogy az uniós csatlakozásunkkal előre biankó csekket adtunk volna Brüsszelnek – fogalmazott.

Arról, hogyan kell újratervezni a nemzetstratégiát:

A miniszter kiemelte: emberséges és hűséges szövetségesnek lenni, de közben megmaradni függetlennek és a saját érdekeit érvényesíteni tudó nemzetnek – ez komoly intellektuális és politikai kihívás. Meggyőződése szerint a politikai közössége, a Fidesz-KDNP képes ennek a feladványnak a megoldására. „Épp ez a júniusi választások tétje. Magyarországnak csak az szolgálja a nemzeti érdekeit, ha kimarad a háborúból és megőrzi mozgásterét, illetve közvetítői képességét a kialakulóban lévő új blokkok közt.”

Így haladhatja meg Magyarország a blokkosodást:

„A blokkosodás legalább olyan veszélyes Magyarországra nézve, mint a háború, ugyanakkor szerintem Európa is veszítene azzal, ha a magyarokat arra kényszerítené, hogy adják fel ezt a hídszerepüket. A maguk módján a nyugatiak és a keletiek is integrációban gondolkodnak. Magyarország azonban sem itt, sem ott nem akar pusztán ‘leányvállalat’ lenni, hanem szuverén ország akar maradni, amely érdekvezérelt módon működik együtt a gazdasági partnereivel” – részletezte a tárcavezető.

Melyek az új nemzetstratégia főbb pillérei?

A legfontosabb a nemzeti szuverenitás megőrzése, ehhez pedig mozgásteret csak az adhat, ha Magyarország mindenki felé nyitott: nyugatra és keletre is – hangsúlyozta Lázár.

A kínai elnök látogatásáról:

A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti – állítja Lázár, hozzátéve: Magyarországnak azért van szüksége Kínára az előnyös gazdasági és gazdasági kilátások mellett, hogy a szuverenitását és a saját rendelkezési képességeit meg tudja őrizni. „Akármennyire is bántja a nagy, fehér európai öntudatunkat, de ez a tudás és technológia ma bizony főként tőlünk keletebbre található meg. Például Kínában. A kínaiak bizonyos területen a legjobb dolgokat gyártják, a legköltséghatékonyabban és a legolcsóbban. A kínai gyárak versenyképesebbek a német autógyárak egy részénél. Ezen az állításon meg lehet sértődni, de talán jobb volna új gazdaságpolitikát építeni rá” – vázolta.

Hogyan válhat Magyarország kulcsállammá?

Gazdasági, de főként mobilitás értelemben: a közlekedési infrastruktúrának köszönhetően. Ehhez viszont pénzre van szükség. Történelmi mértékű beruházásokra. A közlekedési infrastruktúrához külső forrást most a kínaiak tudnak Magyarországra hozni – fejtette ki a miniszter. „Magyarország megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, vagyis keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába. Ehhez viszont nagyon komoly befektetésekre van szükség: pénzre, pénzre és pénzre. Ezért nem annak ellenében, hanem épp a magyar nemzeti függetlenség erősítése érdekében próbálunk most alternatív forrásokat – ebben a konkrét esetben például kínai pénzt – bevonzani a gazdaságunk működtetésébe, fejlesztésébe.”

A közlekedési fejlesztésekről:

„Az autópályák, gyorsforgalmi utak, valamint a vasútfejlesztés nagyon is profitábilis vállalkozása lehet a magyar államnak, ehhez azonban – újból aláhúzom – friss tőkére van szükség. Ha Magyarország megerősödik mint kulcsállam, akkor a mozgástere is növekedhet a térségen, illetve az EU-n belül. A szó szerint és átvitt értelemben vett megkerülhetetlenség fontos nemzeti érdek a számunkra: a háború jellemezte jelenlegi instabil környezetben ugyanis nagy versenyelőnyt jelentene a nemzetgazdaságunk szempontjából, ha Magyarország lenne az a biztos pont, ahol a két világ találkozik egymással.”

Arról, milyen viszonyrendszert kell kialakítani Oroszországgal:

„A korábbi gazdasági modell már nem érvényes. Az volt a régi képlet, hogy fejlett technológia + olcsó orosz energia = versenyképes nyugati termékek… Na, azt a képletet Európa most kidobta, csak éppen még nincs helyette új megoldóképlete, ezért az európai jövő egy bazi nagy ismeretlen az egyenletben. Egyesek pedig azt várnák, hogy ezt mi bambán elfogadjuk… Megítélésem szerint Európának az az érdeke, hogy az orosz olcsó erőforrásokról a háború után se mondjon le. Lennie kell a háború után európai-orosz energetikai együttműködésnek. Ebben Magyarország közvetítő lehet, aki iránt meglehet mindkét félnek a bizalma.”

A béke esélyéről:

Az ukránok számára mi mindig egyetlen egy tanácsot tudunk csak adni, hogy a béke a térség érdeke – fejtette ki Lázár. Arról is szólt, tárgyalni kell, nem háborúzni. „A nemzetközi közösségnek a tárgyalóasztalhoz kellene odakényszerítenie a feleket, nem pedig a frontvonalon tartani őket. Az például biztosan nem jó út ebből a szempontból, amire mintha a NATO és egyes európai nagyhatalmak szeretnének lépni újabban, tudniillik, hogy a háborúba való bevonódásra ösztökélik a szövetségeseiket.”

Mi lesz a háborús helyzet miatt elhalasztott beruházásokkal?

Egyetlen egy beruházást sem kellett leállítani, „csak” elhalasztani – mutatott rá. Kitért rá, a tárcáknak 10 évre előre meg kell tervezniük, hogy milyen beruházásokat akarnak, ezt az ütemezést végig kell gondolni, és ha kell, át kell alakítani. „Ha szerencsénk van, akkor olyan gazdasági növekedés jön 2025-27-ben, amely több lehetőséget ad majd a beruházások megvalósítására. Ehhez viszont jobb előkészítettségre van szükség.” Hangsúlyozta: jelentős társadalmi és adófizetői érdek fűződik ahhoz, hogy sokkal nyugodtabban, sokkal végiggondoltabban valósuljanak meg a beruházások, mint a korábbi időszakban.

Az állami beruházások újraszabályozásáról:

„Nagyon fontos célkitűzésem, és ezt már a miniszteri rendeletekben meg is jelenítettük, hogy útépítésnél, vasútépítésnél, magasépítésnél a profittartalom nem lehet több 10 százaléknál” – húzta alá. Mint mondta, aki állami beruházást akar megvalósítani, annak meg kell mutatnia, transzparenssé kell tennie mindent. Mindezek után a kivitelezők szabadon dönthetnek, hogy akarnak-e az államnak dolgozni vagy sem. „Magyarországon a kevesebb pénzből is lehet többet építeni, ha azt a pénzt jól használjuk fel.”

A stratégiai ágazatokról:

A magyar kézben lévő és stratégiai ágazatban dolgozó cégek ereje továbbra is prioritás a kormány számára. A nemzeti szuverenitásnak ugyanis feltétele a gazdasági önrendelkezés is, ami nem megy erős magyar vállalatok, illetve teljes szektorok nélkül. Lázár szerint ilyen az építőipar, valamint az energetika és a hozzá kapcsolódó iparágak, a pénzügyi szektor, ahol már megvalósult a 60 százalékos hazai tulajdoni részarány. „Az építőanyag-gyártásban viszont van még tennivaló, mert ezen a téren csak 10 százalék a magyar jelenlét, és az élelmiszeripar ugyancsak kihagyott ziccer az ország szempontjából.”

A vidékfejlesztésben rejlő lehetőségről:

Lázár szerint a cikluson bőven túlmutató jelentősége van annak, hogy tarifareformot hajtottak végre a közlekedési közszolgáltatásokban. Mintegy 4,5 millió embernek tették olcsóbbá, és egyszerűbben igénybe vehetővé a magyar közösségi közlekedést. Mindez, valamint az útépítések, a 31 ezer kilométernyi alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztése a vidék élhetőségét és versenyképességét javítja. „A politikai krédóm és meggyőződésem ugyanis miniszterként sem változott: a magyar gazdasági növekedés aranytartalékát a vidék jelenti. Aki Magyarországot erősebbé, a magyar embereket pedig gazdagabbá akarja tenni, annak fel kell tárnia és ki kell aknáznia ezt a tartalékot. A vidék felvirágoztatásával, egyes, korábban talán elfelejtett régiók bekapcsolásával a gazdasági vérkeringésbe, minden magyar jól jár – a vidéken élő, de a nagyvárosi és a budapesti is” – szögezte le.