quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

Visszatértek Vásárhely térségébe a kis őrgébicsek

2024. május 14.

A kardoskúti Fehér-tóhoz április vége óta folyamatosan érkeznek ezek a csodálatos, a levegőben szitáló madarak.

A kis őrgébics az egyik legkésőbb érkező és legkorábban távozó, vonuló madárfajunk. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó környékén idén április 27-én figyelték meg az első példányt, majd folyamatosan érkeztek a többiek is – tájékoztatott a nemzeti park.

Azt írták, azért jönnek csak április végén, május elején, mert ekkorra fejlődnek ki a nagytestű repülő rovarok (sáskák, szöcskék), melyek táplálékul szolgálnak számukra. Időnként kisemlősöket (egereket, pockokat) is esznek. Ha jó idő van és sok a rovar, akkor a kis őrgébicsek is több fiókát nevelnek. A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén az elmúlt években 5-12 között váltakozott a költőpárok száma.

A gébicsek általában vártamadarak, azaz egy magas pontra ülnek ki, onnan pásztázzák a területet. A vörös vércsékhez hasonlóan gyakran szitálnak a levegőben. A nyílt területeket kedvelik, elsősorban a pusztákat, melyeken legfeljebb egy fasor vagy kisebb facsoport található. Hazánk nyugati felében ritkán költenek, az Alföldön viszont népes a táboruk, főleg a Hortobágy, a Kis- és Nagy-Sárrét, valamint a Békés-Csanádi löszhát a kedvelt területük. Évente egyszer költenek, általában 4-6 tojást raknak, s július elejére a fiókák már ki is repülnek.

A kis őrgébicsek állománya sajnos világszinten csökken, lassan már csak Európa egy keskeny sávjára korlátozódik. Az elmúlt 20-25 évben Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Svájcban is gyakorlatilag felszámolódtak az ottani állományok. Ennek minden bizonnyal több oka is van. Az egyik ok feltehetően az intenzív, nagytáblás földművelés, ami a faj élőhelyeinek csökkenéséhez vezetett. A másik ok az intenzív rovarirtás, ami a táplálékbázist veszélyezteti. A harmadik ok a globális felmelegedésre vezethető vissza, melynek következtében Afrikában kiszélesedtek a sivatagi területek, a Szahara mintegy 100 kilométerrel lett szélesebb, s ez sok hosszútávú vonuló madárfaj számára végzetes következményekkel jár, repülési (és melegtűrő) képességük határát súrolja. A kis őrgébicsek is hosszútávú vonulók, Namíbiába, Angolába mennek, azaz át kell repülniük a Szahara fölött – foglalta össze a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Vasas András