Kormányinfó: Magyarország ki akar maradni a NATO-misszióból (VIDEÓ)

A közvetlen beavatkozás veszélyével fenyegetnek a legújabb NATO-tervek. Magyarország ugyanakkor ki akar maradni a NATO-misszióból, nem akar fegyvereket, katonákat küldeni a háborúba, hazánk a béke pártján áll – hangzott el. Magyarország és Kína új, fontos megállapodásokat köt a kínai elnök budapesti látogatása során – derült ki a Kormányinfón.

A szerdai kormányülésről számol be Gulyás Gergely. A miniszter bejelentette, a háborús helyzetet elemezték, ami egyre súlyosabb, ahogy újabb részletek derülnek ki a háborúba sodródás, a közvetlen beavatkozás veszélyével fenyegető NATO-tervekről. A fegyverszállítások koordinációjáról és a kiképzésről tesz említést a NATO-javaslat, valamint öt évre szóló 100 milliárd dolláros finanszírozásról, ami arra utal, hogy a háború évekig tartó elhúzódásával számolnak a szövetségesek, s ebben valamennyi NATO-tagország támogatására, tevékeny részvételére számítanak. Óriási nyomást helyeznek ránk, hogy támogassuk ezeket a NATO terveket. Magyarország ugyanakkor ki akar maradni a háborúból, a NATO-misszióban nem akar részt venni, nem akar katonákat küldeni, és fegyvereket se szállít. A háborúnak már 800 ezer áldozata van több mint két év alatt, miközben a frontokon csekély a mozgás. A mielőbbi béketárgyalásokat megkezdését és tűzszünetet javaslunk, mert a háborúnak a csatatéren nincs megoldása – rögzítette. „Azon vagyunk, hogy a NATO ne avatkozzon ebbe a háborúba, s ha mégis, Magyarország ki akar ebből a misszióból maradni” – tette hozzá. A békét kell szolgálni, ezért kell megerősíteni a haderőt, nem olyan akciókba bocsátkozni, melyek világháborús kockázatot jelentenek – mondta.

Budapest vendége a kínai elnök – folytatta. Párizs mellett a magyar fővárosba látogat el Hszi Csin-ping, ami jelzi ennek diplomáciai súlyát. Gulyás szerint a gazdasági jelentősége kiemelkedő a kínai elnök látogatásának, Kína ma megelőzi ugyanis a teljes EU GDP-jét. Míg az egyik nagy globális gazdasági újság szint az 500 legnagyobb vállalatból tizenöt volt 2004-ben kínai, ma több mint 130 – ismertette a miniszter. Szerinte ez jelzi, hogy Kína a világ egyik vezető hatalma. Hangsúlyozta, érdekünk, hogy minél több kínai beruházás érkezzen Magyarországra. A konnektivitás elvét képviseljük a világpolitikában, mindenkivel együtt akar működni, Kínával azokon a területeken, ahol csúcstechnológiát képvisel. A magyar kormány véleménye, hogy a nemzetközi politikában az erősek nem elzárkóznak, hanem összefognak – mondta. Jelezte, konkrét bejelentések lesznek a kínai-magyar együttműködésről ma este, Orbán Viktor és a kínai elnök közösen tart majd sajtótájékoztatót.

Ami a gazdasági eredményeket illeti, 3,6 százalékra zuhant vissza a háborús infláció, a kormány letörte az inflációt, 2024 a gazdaság újraindításának éve lesz. 2024 első négy hónapjában valóra vált ez a célkitűzés, habár a háború egész Európában visszaveti a GDP-növekedést. Éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a GDP, ami a 3. legjobb az EU-ban, a negyedéves 0,8 százalékos növekedés pedig a 2. legjobb. A jelenlegi körülmények mellett is reális a 2,5 százalékos növekedés idénre, a 4,1 százalékos gazdasági növekedés 2025-re. Az előrejelzések ugyanakkor minden eddiginél bizonytalanabbak mindenütt, mert nem tudni, meddig húzódik el a háború. Biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után újra növekedést ért el, 2024. márciusban 4,2 százalékkal nőtt a tavaly márciusi adathoz képest, a fogyasztás tehát lassan, de biztosan helyreáll. Több mint 1 millióval dolgoznak ma többen, mint a baloldali kormányok idején, a minimálbér pedig 3,5-szeresére növekedett – foglalta össze.

A június 9-i voksolás tétje, hogy mennyi olyan képviselő lesz az Európai Parlamentben, aki úgy látja, békének kell uralkodnia Európában és környékén. A legfontosabb cél, hogy olyan képviselők jussanak be, akik elutasítják a háborút, békét akarnak. Olyan politikusokat, akik nem kérnek a migrációból, a migránsok betelepítéséből, s akik nem genderpártiak, nem azért küzdenek, hogy a férfiak is szülhessenek. Az elmúlt öt évben az elmebaj volt többségben az EP-ben, ezen kell változtatni – fogalmazott Gulyás Gergely.

Fotó: MTI/Kovács Tamás (archív)