Elhunyt Kenéz Heka Etelka, Vásárhely egyik legszínesebb művészeti egyénisége

Író volt, költő, énekes, a Szent György Lovagrend tagja, Pro Urbe díjjal kitüntetett, a város egyik mecénása. 88 éves lett volna október 26-án.

1936. október 26-án született az akkor Jugoszláviához tartozó Hercegmárokon. Édesapja Heka János, édesanyja Stok Etelka. Édesanyját nyolcéves korában vesztette el, édesapja ezután újranősült. Két idősebb testvére született, de a bátyja 11 éves korában meghalt a második világháborúban egy gránáttalálat következtében.

Az elemi iskolát magyarul járta végig, viszont a gimnáziumot Monostorszegen már szerbhorvát nyelven végezte. A szabadkai tanárképző után magánúton énekelni tanult Markovics Margit operaénekesnőtől, az újvidéki rádiónál énekelt, és fellépett az újvidéki színházban is, majd pedig 1966-ban Bécsben, utána pedig az NSZK-ban és Dániában énekelt.

1974-ben járt először Magyarországon, és ekkor ismerkedett meg a férjével, Kenéz Ernő operaénekessel Budapesten, de Bécsbe költöztek, ahol összeházasodtak, majd pedig az osztrák fővárosban egy éttermet vezettek.

1998-ban tértek haza Magyarországra, azonban a férje röviddel ezután a szülővárosában, Hódmezővásárhelyen elhunyt. Három ország állampolgára is volt: Horvátország, Magyarország, Ausztria, és bár már többnyire Hódmezővásárhelyen tartózkodik, Bécsben és Szegeden is tart fenn lakást. 90 könyvet írt, verses, prózai és szakácskönyveket.

Rendszeresen adakozott, jótékonykodott és mecénásként tevékenykedett, melyet több díjjal is elismertek.

A Kenéz Ernő és Kenéz Heka Etelka Zenei Alapítványt 2007-ben hozta létre elhunyt férje, Kenéz Ernő operaénekes emlékére, és minden évben a legtehetségesebb énekeseknek adják át az alapítvány által létrehozott Gyűrű-díjat Hódmezővásárhelyen.

borítókép archív