Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (XI.): földadó – mindenáron!

Márki-Zay Péter három éven át küzdött azért, hogy új adót varrjon a vásárhelyiek nyakába. Ha kellett, egy személyben döntött a lakosságot sújtó teher bevezetéséről, s tűzzel-vassal kitartott a sarc mellett. Nagyszabású agrárösszefogáson bukott el a mesterterve, az országgyűlés és a kormány védte meg a vásárhelyieket a polgármester szerelemgyermekétől, a földadótól.

Emlékeznek a régi kommunista trükkre: „vádold azzal az ellenfeledet, amit te magad követsz el”? Nos, Márki-Zay Péter nemcsak ismeri, de a jelek szerint hatéves polgármestersége alatt tökélyre is fejlesztette Hódmezővásárhelyen. Miközben a jobboldalt vádolja azzal, hogy új adót akar kivetni a vásárhelyi lakosságra, az állattenyésztési napok megnyitóján pedig a gazdákat sújtó (szerinte) magas adók miatt szörnyülködik, valójában ő maga, CSAKIS Ő MAGA volt az, aki új adót vezetett be, aki új adóval sújtotta a vásárhelyieket, megnövelte a helyi gazdálkodót terheit. Márki-Zay három évig küzdött, harcolt, hogy bevezethesse és kivethesse a földadót, végül az országgyűlés és a Fidesz-KDNP-s kormány védte meg a vásárhelyieket a városvezető sarcától.

Egy személyben eldöntött sarc

Miután a 2019-es önkormányzati választáson kétharmados közgyűlési többségre tett szert, Márki-Zay Péter elhatározta, hogy új adót vezet be Vásárhelyen. 2020-ban, a koronavírus-járvány és a Covid-válság kellős közepén, a veszélyhelyzet idején, a rendkívüli jogkör által rá ruházott hatáskörrel élve egy személyben döntött arról, hogy földadót vet ki a városban. 2020. novemberi rendelete szerint a 2021-es esztendőtől kezdve a két hektáron felüli földterületek után hektáronként 6, illetve 3 ezer forintot kellett volna fizetniük a vásárhelyi földtulajdonosoknak. A Fidesz-KDNP képviselői már akkor tiltakoztak ez ellen, s rámutattak: Márki-Zay az országban egyetlen polgármester, aki nemhogy segítené a pandémia által sújtott embereket, gazdálkodókat, hanem még több pénzt akar kihúzni a zsebükből.

A vásárhelyiek megsarcolását a kormány akadályozta meg. Az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-s kabinet gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedéscsomaggal tiltotta meg az új adó bevezetését a 2021-es évre. Márki-Zay a későbbiekben is többször egyértelművé tette, ragaszkodik a földadóhoz, s amint megszűnik a veszélyhelyzet, vége a kormányzati moratóriumnak, azonnal a vásárhelyiek nyakába varrja ezt a terhet. A jobboldal viszont megint rácsapott a kezére, a 2022-es esztendőre is megtiltotta az új adó kivetését a kormányzat, a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, családok, lakosság oldalára állva a balliberális városvezetővel szemben.

Káoszba fulladt az új ingatlanadó bevezetése

Márki-Zaynak végül 2022 őszén nyílt rá lehetősége, hogy leporolhassa mestertervét, s ismét előállhasson szerelemgyermekével, a földadóval. A háború kitörése után egész Európát, benne hazánkat is brutálisan érintő energiaválság csúcspontján, a történelmi aszály évében, a 2022. novemberi közgyűlésén áterőszakolta balliberális közgyűlési többségén az új adó bevezetését (még a saját képviselői közül is ketten ellene szavaztak, nem csak a Fidesz-KDNP-sek!). A korábban tervezetthez képest másfélszer akkora terhet rótt ki ezzel a vásárhelyiekre. 2023. január 1-jétől a négy hektár feletti földtulajdon után hektáronként mintegy 10 ezer forintot akart lenyúzni a város azokról, akik nem mezőgazdasági vállalkozóként művelik saját földjüket. Ahogy már akkor is megfogalmaztuk: kőkemény új ingatlanadó született Hódmezővásárhelyen!

A Fidesz-KDNP hiába figyelmezett, a földadó így vagy úgy mindenképpen a gazdákra hárul, a gazdálkodók költségeinek növekedése pedig az élelmiszerek árának emelkedésében a fogyasztókon fog lecsapódni, a polgármester hajthatatlannak bizonyult. Márki-Zay tudatosan összemosta a gazdákat a gazdagokkal, s tehetősnek állította be azokat, akiknek néhány hektár földjük van. Tette ezt úgy, hogy ő maga a város egyik legnagyobb (20-30 hektár föld árával egyenértékű), akár százmilliót érő ingatlanában él, amit után nem fizet helyi adót – miközben másfél milliós fizetésével a legvagyonosabbak közé tartozik…

A földadó bevezetése persze amolyan Márki-Zay-osra sikerült 2023 első hónapjaiban. A tájékoztatás hiánya, totális őskáosz, zűrzavar, összevisszaság uralkodott heteken át a városban, a vásárhelyieknek nem adott elég információt az önkormányzat, gyakorlatilag senki sem tudta, pontosan kinek, mi alapján, mennyit, miért és hogyan is kellene fizetnie. A polgármester a szokásos hárítással, magyarázkodással, másra mutogatással védekezett, aztán bevetették a nyomásgyakorlást és a burkolt fenyegetőzést is, majd kénytelenek voltak hosszabbítgatni az „önbevallás” és a befizetés határidejét. Közben nemcsak a városban, de országosan is egyre nagyobb ellenállás bontakozott ki a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének földadója ellen.

A vásárhelyiek nyerték a hároméves háborút

Az agrárszervezetek folyamatosan tiltakoztak az egyébként is számos válságtól (aszály, energiaár-robbanás, ukrán gabonadömping) sújtott, ezer sebből vérző gazdák, földtulajdonosok terheinek növelése ellen. Hangsúlyozták, Márki-Zay akciója azzal fenyeget, hogy más baloldali településvezetők is követik a példát, s megsarcolják a gazdálkodókat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége agrárpetíciót indított, s rövid idő alatt 120 ezer aláírást gyűjtött össze a földadó ellen, majd a kormány megerősítette a gazdákkal kötött szövetségét. A nagyszabású országos összefogás nyomán megszületett a földadó eltörlését, betiltását célzó törvénymódosítás.

2023. július 4-én történelmi döntést hozott a parlament: végleg kukázták Márki-Zay Péter földadóját. Elképesztő, elsöprő többséggel! 169 igen, 14 nem és 9 tartózkodás mellett, részben ellenzéki szavazatokkal határozott úgy az országgyűlés, hogy szeptember 1-jei hatállyal eltörli a földadót, valamint megtiltja, hogy a jövőben adót lehessen kivetni a termőföldre. Jelzésértékűnek számított a magyar belpolitikai életben, hogy a kezdeményező Fidesz-KDNP honatyái mellett az új jogszabályt megszavazta a DK, az MSZP, a Mi Hazánk, az LMP és két független (Jakab Péter, Varga Ferenc) is, tartózkodott a Jobbik, s ugyancsak tartózkodással farolt ki saját unokatestvére mögül a független Hadházy Ákos is. Csak a Momentum és a Párbeszéd állt ki voksaival Márki-Zay mellett…

Az Orbán-kormány nem sokkal később a teljes kártalanításról, ha tetszik: a jóvátételről is rendelkezett. Ennek értelmében a Márki-Zay vezette vásárhelyi önkormányzatnak nemcsak meg kellett semmisítenie a földadóról szóló rendeletét, de október 1-jéig vissza is kellett fizetnie a helyi lakosoknak a 2023-as évben tőlük addig behajtott földadót. Az emberek tehát visszakapták a pénzt, amit a város elvett tőlük. A jobboldal a vásárhelyiek mellé állt, megfogta az itt élők kezét, nem engedte az új adó bevezetését, a sarcolást. A hároméves háború végén Hódmezővásárhely győzött.

Folytatjuk…

Korábban a témában:
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (I.): Amerikából jöttem
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (II.): átjáróház lett a városházából
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (III.): város- helyett pártépítés
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (IV.): törvénytelen beszerzések, elfolyatott tízmilliók
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (V.): a Jovány-privatizáció hosszú árnyéka
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (VI.): a közétkeztetés kálváriája
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (VII.): gazdagodott sógor, koma és jóbarát
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (VIII.): kórház a város szélén
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (IX.): egy szoknya és egy nadrág
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (X.): a Nyugdíjas Lakópark tragédiája