Orbán Viktor rádióinterjúja: Európa a tűzzel játszik! (VIDEÓ)

Európa a tűzzel játszik, a háború és a béke határmezsgyéjén egy egyensúlyoz ebben a pillanatban – szögezte le Orbán Viktor. Csak az szavaz a békére június 9-én, aki a Fideszre szavaz – mondta rádióinterjújában.

Mint arról beszámoltunk, Macron francia elnök a napokban ismét megerősítette, kész szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába. Erről szól először Orbán Viktor. A kormányfőt a lengyel külügyminiszter szavai vágták mellbe, melyek szerint nincs diplomáciai megoldása a háborúnak, ez szerinte tényleges politikai gondolkodást testesít meg. Európa a tűzzel játszik, a háború és a béke határmezsgyéjén egy egyensúlyoz ebben a pillanatban – szögezte le.

Elárulta, 1999-ben a NATO szerbiai beavatkozásakor amerikai szándék volt az északi front megnyitására, ebből szerb-magyar háború is lehetett volna. Orbán ezt visszautasította, megakadályozta. „Tudom, ilyenkor észen kell lenni” – fogalmazott. A délszláv háború méretében jóval elmarad a mostani ukrajnai háború mögött, de az is meggyötört bennünket – emlékeztetett. Hozzátette, Magyarországot kétszer kényszerítették világháborúba, s azok közé kerültünk, akik a legmagasabb árat fizették ezért. A miniszterelnök és a kormány nem hagyja, hogy harmadszor is olyan háborúba sodorjanak minket, amit megszenved a magyar nemzet. Sajnos egyre messzebb kerülünk a békéről, ahogy két éve ötletelnek a nyugati vezetők – jegyezte meg. Mint mondta, Brüsszelben napról napra a béke felől a háborúba sodródik, aggódik tehát Európa jövőjéért.

Meddig tarthat ki az ukrán hadsereg? Orbán kiemelte, a háború nemcsak veszteségekkel jár, de vannak, akik nyernek rajta. Az amerikai elnök megmondta, az Ukrajnának nyújtott fegyvertámogatással az amerikai gazdaság jól jár. Erről szól a 61 milliárd dolláros amerikai katonai támogatás is, mely tulajdonképpen egy hatalmas fegyveripari megrendelés Amerikának. Komoly üzleti, politikai, gazdasági erők mozdultak meg a háború mellett, miközben egyre több európai ember szeretne békét.

Az európai gazdaság is visszaesik. Érthetetlen, hogy a brüsszeli vezetés miért tart ki mégis a háború mellett. Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa pedig szenvedések árán, de mindig nyert – hívta fel a figyelmet. A földrajzi elhelyezkedés miatt mindenki másként gondolkodik a háborúról. Szerinte olyan európai biztonságpolitikai megoldást kell találni, amiben az oroszok is benne vannak. Ha a franciák és az amerikaiak hazamennek Ukrajnából, mi akkor is itt maradunk az oroszok mellett – mutatott rá. Minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz, gazdaságilag is ártalmasabb számodra a háború – figyelmeztetett. Hozzátette, ma nem békeárak vannak a boltokban, háborút felárat kell fizetniük az embereknek az európai boltokban. A gazdasági növekedést is a háború veti vissza.

Magyarországon 2024-ben már gazdasági növekedés lesz, de a 2,5 százalék kétszeresét is elérhetnénk, ha nem lenne háború – hangsúlyozta. Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, tovább kell emelni a katonai kiadásokat is, s akkor másra kevesebb jut – részletezte a költségvetési kihívásokat. Úgy összegzett: a magyarok nem egyszerűen békét akarnak, de a világháborús tapasztalatok miatt a legmélyebb életösztöneinkben van ott a béke.

Orbán szerint bátorság és nemzeti egység kell a háború elkerüléséhez, a béke megőrzéséhez. A magyarok 80-90 százaléka biztosan a béke mellett van, a nemzeti egység adott – tette hozzá. A baloldal persze háborúpárti Magyarországon, de nem azért, mert bolondok vagy gonoszok, hanem arról van szó, hogy ezért fizetik őket külföldről, s Nyugat-Európában és Amerikában háborúpárti kormányok vannak. A nyugatiak kormányváltást akarnak Magyarországon, azért támogatják a magyarországi baloldalt és balliberális sajtót, háborúpárti kormányt akarnak a magyarok nyakára ültetni, hogy ne bontsuk meg a háborúpárti kórust.

Ami a választások tétjét illeti, a miniszterelnök úgy fogalmazott: az a kérdés, mennyi voksot kapnak a háborúpárti és a békepárti erők. Nem bal- és jobboldalt, ideológiát kell nézni, a háborúról szól az idei választás. Szerinte van esély, hogy a háborúellenes képviselők többséget szerezzenek az Európai Parlamentben, ha a nyugat-európai békepárti erők is jól teszik a dolgukat június 9-éig. „Magyarországon csak az szavaz a békére, aki a Fideszre szavaz. Aki a baloldalra szavaz, az a háborúra szavaz” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

Kitért arra is, a gender és a migráció ügyében is viták dúlnak, Európa keresztúthoz érkezett, erre és arra is indulhat. A háború viszont mindent felülír. Önbizalomra adhat szerinte okot, hogy a békepárti erők nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így állt a helyzet, akkor az európai emberek többsége még inkább a háború pártján állt.

Orbán ma is úgy gondolja, hogy belül, mint kívül, de emlékeztetett, 2004-ben nem arról volt szó, hogy aki belép az EU-ba, arra migránsokat kényszerítenek rá. Európa békét és jólétet jelentett, most pedig egy gazdasági válságban vagyunk, visszacsúsztunk, a gazdasági vetélytársaink megelőztek minket. Nem erről volt, nem ebben állapodtunk meg. Arról sem volt szó, hogy az európai vezetők a háború szélére sodornak bennünket – értékelt Magyarország húszéves uniós tagságát.

Az üzemanyagárakról is szólt a kormányfő. Azt mondta, jogos elvárásuk a magyaroknak, hogy olyan áron juthassanak az üzemanyaghoz, mint más régiós országok polgárai, ezt a kereskedőknek is tiszteletben tartaniuk, jobb ha ezt belátják, mintha állami kényszerrel érjük el. Nagy Márton miniszter ezt az üzenetet közvetítette feléjük. „Inkább a belátásra megyünk, nem szkanderre” – fogalmazott Orbán Viktor. Azt mondta, a kormány újrakalkulálja a számokat, a cél, hogy a magyarok ne fizessenek többet a benzinért, mint a szomszédos országos átlagárai.

Megismételte, ha nem lenn háború, idén akár 5 százalékos is lehetne a gazdasági növekedés, a várt 2,5 százalék kétszerese. Mi jelenleg úgy próbálunk gazdasági növekedést elérni, hogy legtermészetesebb értékesítési piacon, Nyugat-Európa köhög, beteg. Itt kell okosnak lennünk. Nem véletlenül érkezik jövő héten Magyarországra a kínai elnök – jelezte, hogy a magyar gazdaság új irányokat is keres az európai fókusz mellett.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán