quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

2024-ben a kormány újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét

2024. április 12.

Idén 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság. A kormány célja, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. A kormány mindeközben azon dolgozik, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A GDP növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg. Az NGM leszögezte: a gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit termeti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is.

Az NGM emlékeztet, a magyar gazdaság és a növekedés alapjai stabilak: 2010-hez képest 1 millió új munkahely jött létre, így a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,7 millió főt; a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van; az infláció a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően összeomlott, így szeptember óta újra nő a reálbér; miközben folyamatosan áramlik az országba a külföldi működőtőke. A növekedés újraindítását mindemellett a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatni fogja – fogalmazott az NGM.

A hosszú távon is fenntartható, dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében került kidolgozásra a kormány versenyképességi stratégiája is, amely közel 1300 piaci szereplő megkérdezésén alapul. A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál: a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar – sorolta a közlemény. A gazdaság újraindítása, valamint a fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében a magyar gazdaság dualitásának oldására van szükség, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek ma két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak. A dualitás oldása érdekében az NGM négy lépést tart szükségesnek.

A felsorolásban első helyre került, hogy a hazai vállalatokat erőteljesebben kell integrálni a termelési láncokba. Cél, hogy a hazai „Tier 1” és „Tier 2” beszállítók aránya elérje az 50 százalékot. Hazánkban több mint 20 nemzeti bajnok van, ezt a kört 40-re kell bővíteni. A harmadik lépés az exportképes kisvállalatok számának növelése a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre. Végül pedig fokozni kell a kifektetéseket, a profitegyenleg hiányát 0-ra kell csökkenteni.

Az NGM szerint ezek a lépések azt eredményezik, hogy Magyarországon 2030-ra a GDP-arányos export mértéke elérje a 100 százalékot, miközben tovább folytatódik a gazdasági fejlettség felzárkózása.