Steiner Attila: az ország energiaszuverenitásának növelésén dolgozik a kormány

Kellenek a megújuló energiaforrások, a gázüzemű erőművek és az atomenergia is! Az energiapolitikában az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni – szögezte le az államtitkár.
Fontos Magyarország energiaszuverenitásának növelése, ehhez kellenek a megújuló energiaforrások, a gázüzemű erőművek és az atomenergia is; az energiapolitikában az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni – mondta az Energiaügyi Minisztérium államtitkára Budapesten.
Steiner Attila, a Matthias Corvinus Collegium Közös ügyünk a zöldenergia – Terítéken a magyar klímapolitika című rendezvényén kiemelte: a megújuló energia potenciált tekintve az országnak a napenergiában vannak a legjobb adottságai. Az itt elért eredmények nagyon szépek, hiszen az ország már több mint 6000 megawattnyi napelemes kapacitással rendelkezik. Mindez a paksi atomerőmű teljesítményével együttesen pedig azt mutatja, hogy Magyarország képes 8000 megawatt villamosenergiát teljesen szén-dioxid-mentesen előállítani, ha süt a nap – mondta.
A problémát a nem napos időszakok adják, ezért fontos az energiatárolás kérdése – tette hozzá. Az államtitkár a lehetséges megoldások között említett egy támogatási programot, amely ipari méretű tárolók telepítéséhez járul hozzá. A tervek szerint a mostani 25 megawattnyi tárolókapacitás a program hatására 400-500 megawattra nő. Ez azonban még nem elég, ezért a kormány gondolkodik egy szivattyús tározós vízerőmű építésében is. Ez a projekt, bár nagyon jó módja az energiatárolásnak, azonban nagyon drága és 7-8 évbe telik megépíteni – ismertette Steiner Attila.
A villamosenergia-hálózat kapcsán felhívta a figyelmet a lakosság részére indított Napenergia plusz programra is, amelyben napelemet és tárolót egyben lehet építeni. Jelezte ugyanakkor, hogy komoly hálózatfejlesztési programot kell indítani azért, hogy tovább lehessen lépni a napelem felfuttatásával. Ez azért is lényeges, hiszen a 2030-as napelemtelepítési célt 12 ezer megawattra emelték, ami az államtitkár szerint teljesíthető.
Steiner Attila arra is kitért, hogy 2030-ra az ország elektromosenergia-fogyasztása 50 százalékkal fog nőni. Részben az általános elektrifikációs trendek, az iparfejlesztési megfontolások, az elektromos autógyárak és az akkumulátorgyárak miatt, mert ezek mind villamosenergia-intenzív területek. „Ettől nem megijedni kell, hanem olyan feltételeket kell teremteni, olyan beruházásokat kell elindítani, amelyek lehetővé teszik ezt az irányt, mert ez lesz a hazai gazdaság kulcsa a jövőben” – fogalmazott az államtitkár.
Az akkumulátorgyárakkal összefüggésben rámutatott, hogy ez egy óriási lehetőség, amivel élni kell, ugyanis az elektromos autógyárak oda költöznek, ahol az akkumulátorgyárak is vannak. Ezt a trendet pedig a kormány is felismerte.
Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke elmondta: az orosz-ukrán háború rávilágított arra, mennyire fontos, hogy „az energia ellátásunkkal ne legyünk kiszolgáltatva más országoknak”, és milyen fontos az ország szuverenitásának megtartása. Kitért a „Közös ügyünk a zöldenergia” című online kérdőívre is, amely segít abban, hogy az emberek véleménye eljusson a döntéshozókhoz.
Fotó: MTI/Kovács Tamás