Nyúl és tojás, a Húsvét két nagy szimbóluma – de hogyan jön ez a kettő össze? A vásárhelyi néprajzkutató válaszol

A Húsvét két szimbóluma – több más mellett – a nyúl és a tojás. De miért éppen ez a kettő és hogy kapcsolódnak össze?
„Az egész ünnep Jézus Krisztus haláláról, majd feltámadásáról szól, és minden szimbólum, ami ma is hozzá tartozik az ünnephez, vallásos eredetű, amit aztán a néphagyományokban is fellelünk. Minden szimbólum az életet, az újjászületést, a halál feletti győzelmet és a termékenységet jelképezte, a nyúl a termékenységet, lévén, hogy egy igen szapora állatról van szó. Egyébként, mint szimbólum csak később jelent meg a tojáshoz képest, és főként német hatásra, elsőként a városokban, majd így terjedt tovább. A mai, kedves, rajzolt nyuszi a gyerekeknek kedvessé teszi az ünnepet, és persze a csokoládégyárak megjelenésével ma már az édességek egyike is ilyenkor” – részletezte Terendi Viktória, vásárhelyi néprajzkutató.

A tojással kapcsolatban kiemelte, az már nagyon régóta jelen van az ünnepi hagyományokban, mint étel és mint hímes vagy festett tojás is. A tojás is az életet jelképezi, és az újjászületést. Magyarországon és tőlünk nyugatra is nagyon divat színesre festeni, vagy valamilyen módon díszíteni. Régen a lányok a locsolóknak adták, a pirosat az kapta, aki kedves volt a lány szívének. Ugyanakkor már régen is voltak egyéb színű tojások, zöld vagy kék, szerettek valamilyen növényi anyagot használni a színezéshez, például vöröshagymát, vagy lencsét.
A nyúl és a tojás így kapcsolódik tehát össze, bár képzavarnak tűnhet elsőre, valójában arról van szó, hogy a Jézus Krisztushoz kötődő jelentéseket magukban foglalják és így egységet alkotnak. Az újjászületés, az életet jelképező szimbólumok pedig a paraszti rétegnek talán még fontosabbak voltak, hiszen az életerő határozta meg minden mozzanatukat: hogy jól fejlődnek e állataik, termett e gabona, sok gyermekük van e.
Terendi Viktória a húsvét vasárnapi szokásokról is szót ejtett, régen is sonka, kalács és tojás került az asztalokra és bor, már reggelire. Reggel indult az ünnep, és a sütemények közül cukros pogácsa, piskóta vagy akár mákos, esetleg diós kalács került az asztalra.

Mára már sütemények tekintetében sokkal több féle van. Például répatorta, ma egy isteni receptet is ajánlottunk olvasóinknak a Corvin – iskola oktatója által. Erről ITT olvashatnak.
Érdekes adat egyébként, hogy Vásárhelyen nem vitték a katolikusok a templomokba megszenteltetni az ételt, otthon hintették meg szentelt vízzle, majd egy közösen elmondott imádság után fogyasztották el azt.
A húsvéti sonka pedig az utolsó nagyobb darab hús volt, ami megmaradt a disznóvágásból és meg is érlelődött addigra. A tehetősebbek ebédre tyúkot vágtak, pecsenyét sütöttek. Egyébként jellemző volt hogy két napon át a sonka, tojás, kalács alkották a menüt mind reggelire, mind ebédre.

Vásárhelyi néprajzkutató: Megkezdődött a Nagyhét, a húsvéti előkészületek legfontosabb napjai előtt állunk
Közeleg a Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe és a nem keresztény vallásúaknak is nagy ünnep. A héten Nagyhét van, ez az előkészületek időszaka, ami számos régi szokást és mágikus cselekvést rejt magában. Terendi Viktória vásárhelyi néprajzkutató ennek részleteiről beszélt, és persze arra is kitért, a régi hagyományok közül mit tartunk a mai napig Vásárhelyen és a térségben.