A terrorveszély miatt fokozzák a rendőri készültséget Szerbiában, de a migránsokat ez sem tartja vissza

Egyre több illegális bevándorló érkezik Szerbiába dél felől. A migránsok a M1 stábjának arról beszéltek, hogy Nyugat-Európába tartanak, és bár az út veszélyes és költséges, nem adják fel. Az embercsempészeknek több ezer eurót is kifizetnek egy-egy illegális határátlépésért, de más költségeik is vannak, mint például az élelem, a telefonálás vagy a taxizás. Közben Szerbiában is fokozták a biztonsági intézkedéseket a krasznogorszki terrortámadás után.
Több százan várakoznak a továbbindulásra a dél-szerbiai Sjenica központjában. Ők a moszkvai terrortámadás után már csak rendőri kisérettel indulhatnak bevásárolni.
A szerb hatóságok ugyanis szigorítottak a szabályokon, így a táboroknál folyamatos a rendőri jelenlét.
Az országba érkező bevándorlókat nagyon nehéz ellenőrizni, ahogyan azt is, hogy kapcsolatba hozható-e közülük bárki valamilyen terror- vagy bűnszervezettel. Ez azt jelenti, hogy a migránstáborokat kizárólag rendőri felügyelet mellett hagyhatják el.
A migránsok a bevásárlás után tömött szatyrokkal térnek vissza a boltokból. Közben arra panaszkodnak, hogy minden pénzüket az embercsempészeknek adják. Minél hosszabb vagy veszélyesebb az út, a maffiaszervezetek annál többet kérnek tőlük. Arra azonban nem nagyon válaszolnak, hogy minderre honnan van pénzük.
„Németországba megyek” – mondta egy szír migráns, aki eddig kétezer eurót, vagyis nagyjából
800 ezer forintot költött csak az embercsempészekre.
Mások sokkal többet is kifizetnek. Egy férfi 5000 eurót, átszámítva csaknem 2 millió forintot adott a segítőinek azért, hogy Európába jusson, arról azonban nem beszélt, hogy ott mit fog csinálni. Néhányan azt állítják: szeretnének munkát vállalni Európában, csakhogy sokan semmilyen idegen nyelven, így angolul sem beszélnek. A többségnek semmilyen végzettsége sincs.
Ennek ellenére nem adják fel. Szerbia déli részén folyamatosan lehet újonnan érkező migránscsoportokkal találkozni.
„Tízezer euró kellett idáig. De ez nem elég, még több pénz kell, emellett ruhák és hátizsákok is” – magyarázta a migráns, aki ekkor még csak néhány órája érkezett Szerbiába, de máris azt tervezte, nem marad sokáig.
A társaság másik tagja azt is elmondta, hogy egy-egy ilyen út nem olcsó, hiszen minden országban költeniük kell, amelyen keresztül haladtak. Ha elfogy a pénzük, akkor migránstáborokban vagy erdőkben várakoznak a következő utalásig.
„Afganisztánon, Iránon, Törökországon és Bulgárián is keresztül haladtunk. Mindenhol fizetnünk kellett élelemért, ruhákért és a telefonálásért” – fogalmazott egy afgán férfi.
A bevándorlók egy-egy út során alatt akár 4 millió forintnak megfelelő összeget is kifizetnek az embercsempészeknek, arról azonban sosem adnak pontos választ, hogy honnan volt erre pénzük.
A többség azt mondja: családjától kap segítséget, főleg azoktól, akik már eljutottak Nyugat-Európába. Másokat civil szervezetek is támogatnak.
A bevándorlók néhány éve még anonim migránskártyákon is kaptak pénzt. Az ENSZ és az Európai Unió akkor úgy reagált: ezeket Görögországban kapják a menedékkérők és kizárólag ott használhatják. A név nélküli kártyákból az M1 stábja viszont később Bosznia-Hercegovinában is talált, amelyekre a migránsok minden hónapban fix összeget kaptak. A pénzt bankautomatákból vehették ki, amit később bármire elkölthettek.