Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (III.): város- helyett pártépítés

Mozgalmat, majd pártot alapított és vezet, miniszterelnök-jelölt volt, európai parlamenti listavezető lett. Budapesti tüntetéseken és tévéstúdiókban szónokol, országot jár, amerikai, brüsszeli, londoni, müncheni, berlini, bécsi kampánykörutakon építi politikai karrierjét Márki-Zay Péter. Részben a vásárhelyi adófizetők pénzén, miközben városa ügyeit elhanyagolja. Cikksorozatunk harmadik része.

Márki-Zay Péter soha nem akart igazán Hódmezővásárhely polgármestere lenni, mindig is az országos politika, a nagypolitikai karrier érdekelte. Már a 2018-as első polgármester-jelölti indulását is ez motiválta. Erről a városvezető maga vallott 2019-es, Kálmán Olgával közösen írt könyvében, a Szeretemországban. „Azt mérlegeltem, lehet, hogy Hódmezővásárhelyen nulla százalék esély van a győzelemre, de ha ez csak egy százalék esélyt ad hozzá ahhoz, hogy az országgyűlési választáson (2018. áprilisban – a szerk.) az ellenzék megdönti Orbán hatalmát, akkor bele kell vágni” – mutatta be mozgatórugóit. Ugyanígy feledhetetlen, hogy 2019. októberi, második vásárhelyi sikere után lényegében az első mondata nem az volt, hogy várost építünk, hanem az, hogy „2022 most kezdődik”…

Márki-Zay elmúlt hatéves tevékenysége során mindent ennek a játszmának rendelt alá. Kritikusai szerint elhanyagolta és elhanyagolja városa ügyeit, nem Hódmezővásárhelyt építi, hanem saját politikai karrierjét, részben a város pénzén. Van már saját ellenzéki mozgalma és pártja is, mindkettőnek ő az elnöke, ő volt az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje 2022-ben, jelenleg a Mindenki Magyarországa Néppárt európai parlamenti listavezetője. Így tényleg nem marad sok idő, energia és figyelem Hódmezővásárhelyre.

Polgármester házon kívül

2018. február 25-i polgármesterré választása után azonnal fejest ugrott a nagypolitikába. Megkezdte az ellenzéki pártok „eligazítását” fórumokon és budapesti tévéstúdiókban: kinek hol, hogyan, kinek a javára kellene visszalépni, hogy megbukjon Orbán Viktor. Már akkor kifejtette, és azóta is állandóan hangoztatja: aki nem az ő politikai iránymutatásait követi, nem az ő kottájából énekel, az jobb esetben ostoba, rosszabb esetben álellenzéki és/vagy áruló. A 2018-as harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után budapesti tüntetéseken bukkant fel, s kezdett szónokolni arról, hogy a nép leváltotta az ellenzéket. Márki-Zay minden erejével belevetette magát az országos politikába. Ahhoz, hogy szervezetileg is teret foglaljon, azonnal nekilátott az építkezésnek. Ekkor (még) nem pártot alapított, de 2018 novemberében létrehozta a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. (Érdekesség, hogy az elmúlt években valamennyi MMM-alapító eltávolodott tőle, szakított vele Lukácsi Katalintól kezdve Kaltenbach Jenőn át Magyar Györgyig.) Már 2018-ban, a választási vereség után belengette az akkor még Hír TV-s Kálmán Olga vendégeként, hogy kell egy új ellenzéki párt is, a Mindenki Magyarországa Néppártot ötévnyi vacillálás után végül csak 2023 szeptemberében bontott zászlót. Az MMM-nek és az MMN-nek is Márki-Zay Péter az elnöke. A pártjának jelenleg 1-2 százalékos támogatottságot mérnek a kutatóintézetek, az elnökségben olyan „nagyágyúk” foglalnak helyet, mint a kübekházi polgármester, Molnár Róbert és a bukott mártélyi polgármester, Putz Anita.

Márki-Zay az elmúlt hat évben folyamatosan az országot járta az MMM-mel és az MMN-nel, hétről hétre tartott és tart politikai fórumokat, szervezetépítő gyűléseket Bajától Nyíregyházáig, Nagykovácsitól Nagykanizsáig, Pécstől Miskolcig, miközben visszatérő vendége a budapesti tévé- és rádióstúdióknak az ATV-től kezdve a Klubrádión át a HVG-ig. A Promenad24-en is rendre arról adtunk hírt, hogy házon kívül van, nem városáért dolgozik, nem Vásárhely ügyeit intézi. (A 2021-es előválasztás és a 2022-es választás időszakában maxolta ezt ki, akkor heteket volt távol.) Joggal feltételezhető, hogy nincs még egy ilyen polgármester Magyarországon, aki ilyen látványosan az országos politikai karrierépítést helyezi előtérbe, s ennek oltárán feláldozza a saját települését. A városvezető kampánya ráadásul a határokat is átlépte. Már 2019-ben megkezdődött a nemzetközi kapcsolatépítés és forrásgyűjtés. Márki-Zay előbb Londonban támadta a kormányt és a miniszterelnököt, majd 2019. májusban egyhetes amerikai kiruccanáson, pénzgyűjtő körúton vett részt, melynek során Soros Györgyhöz közeli szervezetekkel tárgyalt, egyeztetett. Az évek során többször is ellátogatott politizálni Londonba (emlékezetes, itt találkozott a 2022-es választás előtt titokban Bajnai Gordonnal is), Münchenbe, Berlinbe, Bécsbe, 2023 novemberében pedig öt napot töltött Brüsszelben és Luxemburgban, ahol az európai baloldal ismert magyarellenes politikusainál kilincselt. A vásárhelyi Fidesz többször felhívta rá a figyelmet: ezek a hosszú, rendszeres külföldi utak Márki-Zay személyes politikai karrierépítését, pártkampányát szolgálták, hiszen a városnak semmi kézzelfogható hasznot, eredményt nem hoztak, egyetlen külföldi befektetés, új cég nem érkezett ezek révén Hódmezővásárhelyre.

Kihívta Orbánt, bukta lett a vége

A polgármester viszont olyan sikeresen pozicionálta magát a nemzetközi köröknél, hogy az általa megálmodott 2021-es ellenzéki előválasztás a miniszterelnök-jelöltségig röpítette. (Ez a terve sem volt új keletű, hiszen már az említett 2019-es, Kálmán Olgával közösen írt könyvében egyértelműen bejelentkezett kormányfőjelöltnek, Orbán Viktor kihívójának.) Nem is üres zsebbel kellett rajthoz állnia, hiszen jelenlegi ismereteink szerint Márki-Zayt és csapatát mintegy 4,5 milliárd forintnyi támogatással, guruló dollárral tömték ki Amerikából és Svájcból, jórészt Soros György és körei. A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb külföldi beavatkozási kísérlete, a hazánk szuverenitása elleni támadás azonban elhasalt, az ellenzéki összefogás és vásárhelyi kapitánya történelmi bukásba kormányozta a szivárványkoalíciós hajót 2022 áprilisában. A guruló dollárok botránya máig nem csitul, az Állami Számvevőszék tiltott kampányfinanszírozás miatt súlyos büntetést szabott ki a pártokra, a NAV pedig jelenleg is nyomoz Márki-Zay mintegy 1,5 milliárdos kampányköltései kapcsán, a hírek szerint a sikkasztás, a csalás és egyéb bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.

Bár az ellenzéki pártvezérek a 2022-es súlyos kudarc után látványosan hátat fordítottak Márki-Zaynak, őt hibáztatták és hibáztatják a hatalmas zakóért, a vásárhelyi polgármester nem tett le nagypolitikai ambícióiról. Mint fentebb bemutattuk, immár nemcsak mozgalma, de pártja is van, és a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak jelenleg ő az európai parlamenti listavezetője. Azt sem rejti véka alá, hogy az MMN-t tartja az egyedüli igazi ellenzéki erőnek, vagyis komoly tervei vannak a 2026-os országgyűlési választásra is. Márki-Zay hol új alkotmányt ír, hol rendszerváltást, hol ellenzéki kerekasztalt sürget, hol a Fideszt elsöprő Molotov-koktélos forradalomról vizionál, de – ahogy mondani szokta – nem ugrik el az elől a kérdés elől sem, hogy lenne-e ismét miniszterelnök-jelölt. Más dolog persze, hogy ez mennyire reális a 2022-es eredménnyel és egy ellenzéki törpepárttal a háta mögött…

A város pénzén is épül a párt

Márki-Zayt rendre az a vád éri, hogy részben a város, a vásárhelyi adófizetők pénzén építi saját politikai karrierjét, mozgalmát és pártját, s ezekre a felvetésekre az elmúlt hat esztendőben nem is tudott megnyugtató válaszokat adni. Ez persze nem véletlen, miután sok esetben egyértelműen lebukott, hogy az önkormányzati infrastruktúrát használja politikai célokra, a városházán tart MMM- és MMN-bejelentéseket, sajtótájékoztatókat, önkormányzati autóval utazik vidéki kampányrendezvényekre (Nagykovácsiba, Kalocsára stb.) vagy budapesti tévéinterjúkra, politizálni. Az is kiderült, hogy a brüsszeli kampányútjára több mint 600 ezer forintot költött városi pénzből. A vidéki és külföldi útjain, kampányrendezvényein ráadásul rendszeresen feltűntek mellette – ki tudja, milyen alapon – az önkormányzat munkatársai. Brüsszelbe például Amerikából hozott kampányfőnöke, Gurzó Ákos, a város marketing- és kommunikációs vezetője kísérte el politizálni, de éveken át nem hiányozhatott vidéki kampányeseményeiről Kis János kabinetvezető sem, sőt, Szabó János korábbi főállású alpolgármester is részt vett budapesti aláírásgyűjtéseken. A városházi sajtós, Csirák Dalma az MMM sajtóreferenseként közreműködött, de külső kampányeseményeken szerepet kapott például Budai Dániel, a Vásárhelyi TV (fotó)riportere, hangtechnikusa, valamint az önkormányzati informatikus Olasz Dénes is mások mellett. Mindezek tükrében elég nehéz cáfolni, hogy az önkormányzati dolgozók nem vesznek részt Márki-Zay politikai kampányában…

Folytatjuk…

Korábban a témában:

Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (I.): Amerikából jöttem
Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (II.): átjáróház lett a városházából