Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (II.): átjáróház lett a városházából

Diktafonbotrány, jegyzőkeringő, lelépő alpolgármesterek, csapatostól menekülő szakemberek, alvó ügynökök, kémek, vidékről Vásárhelyre ejtőernyőztetett kulcsemberek. Márki-Zay Péter hatéves polgármestersége alatt megroggyant a korábban tudatosan felépített hivatal, jelentősen visszaesett a színvonal, a hatékonyság. Cikksorozatunk második része.

Márki-Zay Péter polgármesterségének hat évét a városházán is hangos botrányok kísérték. A polgármesteri hivatal gyakorlatilag átjáróházként működik, a vásárhelyiek csak kapkodják a fejüket, mire megjegyeznék egy vezető nevét, már nincs a torony alatt, s – jobb esetben – érkezett a helyére egy másik. Ahogy többször megírtuk, a korábbi városvezetés időszakához képest jelentősen lecsökkent a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a vásárhelyiek száma is a városházán, a 2018 előtt szisztematikusan, tudatosan felépített hivatal megroggyant, szétesett, korántsem véletlen tehát, hogy az ügyintézés színvonala és hatékonysága is megkopott.

Diktafonozás és a kommunizmus légköre

Az új városvezető rögtön egy országos cirkusszal robbant be megválasztása után. Kiderült, hogy diktafonnal a zsebében járkál a városházán, s rögzíti a munkatársaival folytatott beszélgetéseket. Miután rengetegen felháborodtak a diktafonozáson, még az adatvédelmi biztos is eljárást indított az ügyben. Péterfalvi Attila figyelmeztette Márki-Zayt: diktafonos hangrögzítési tevékenysége jogellenes, egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel, mert ehhez az érintettek tájékozott hozzájárulása szükséges. A hivatal dolgozói esetében azonban még a hozzájárulás sem releváns. Amit a diktafonjával művel, nem más, mint jogellenes adatkezelés – szögezte le adatvédelmi biztos.

Márki-Zay érkezésével azonnal soha nem látott távozási hullám indult el a hivatalban, az önkormányzatnál. A hivatali dolgozók harmada hagyta ott munkahelyét! Máig tartó politikai viták tárgya, hogy az új polgármester rúgta ki, építette le a várost hosszú évekig, évtizedekig szolgáló, kipróbált, bizonyított szakembergárda tagjait, több tucat, akár negyven munkatársat, vagy maguk döntöttek úgy, nem maradnak tovább a városházán. Mindenesetre 2018-ban Kovács László képviselő vezetésével az Eseti Interpellációs Bizottság vizsgálta a történteket. „A nagymértékű elbocsátások és felmondások megroppantották a hivatal működését, az évtizedeken át ott zajló szakmai munka megbicsaklott” – fogalmazott fél évvel később az elnök, hozzátéve: a bizottság által megkérdezett több tucat volt hivatali dolgozó zöme bizonytalannak érezte a munkahelyét; ők kibírhatatlannak, az 1950-es évek kommunizmusához hasonlóan jellemezték a légkört, ami szerintük nem volt alkalmas munkavégzésre. A bizottság munkájáról szóló összefoglaló jelentésben az alábbi megállapítások szerepeltek többek között: „A teljesen jogszabályellenes nyílt és titkos diktafonos hangfelvételek, értekezleteken és négyszemközti megbeszéléseken többekben megérlelték a bizalomvesztést”; „A legdurvább eseménnyel egy hétfő reggel szembesültek a hivatal dolgozói, miszerint az általuk előző hétvégén lezárt iroda és iratszekrény ajtaját felfeszítve, feltörve, a szekrényben lévő iratokat feltúrva, összekeverve, kifosztva találták”; „A politikai hovatartozás szerinti nyílt üldöztetés, zaklatás, a megaláztatások, az egyeseket érintő drasztikus bércsökkentés és a szakmai munka háttérbe szorítása sokakat kényszerített távozásra”.

Egymásnak adták a kilincset a jegyzők és az alpolgármesterek

A 2019-es, második választási győzelmét követően Márki-Zay tovább folytatta a személycseréket. Ekkor totálisan lefejezte az önkormányzati cégek korábbi vezetését, nem véletlen, hogy a jobboldal politikai tisztogatással vádolta. A gazdasági társaságok vezetői székeibe, igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba a polgármester bizalmi emberei, haverjai kerültek (például: Kis János, Sebők-Papp Imre, Hamvas Ödön, Szabó János, Szabó Ferenc, Egyed Béla, Kalotay Balázs vagy Kendi Imre). A városházán állandósult a minőségi munkavégzést ellehetetlenítő fluktuáció, az elmúlt időszakban hónapról hónapra szellőztette meg a sajtó, majd volt kénytelen elismerni az önkormányzat, hogy egymás után mondtak fel az irodavezetők, irodavezető-helyettesek, csoportvezetők (az adócsoporttól kezdve a jogi irodán át a közterület-felügyeletig), csapatostól távoztak a vezető szakemberek, valamint a város legfontosabb cégeinek (HVSZ/HMSZ Zrt., Tornyai János Múzeum) vezérei, az önkormányzat oldala egyfajta álláshirdető-újsággá vált. Nem egyszer fordult elő, hogy a távozók helyére hónapokig hiába kerestek új embert, ami szintén nehezítette az ügyintézést.

Az utóbbi években két alpolgármester is besokallt Márki-Zay Péter mellett. A polgármester barátjaként a torony alá ejtőernyőztetett Szabó János 2021-től 2023-ig bírta, a városvezető egyik legfőbb 2018/19-es szövetségese, Kis Andrea körül 2022-re fogyott el a levegő, ő is 2023-ban mondott le végül, miután megelégelte a házon belüli csörtéket. A leglátványosabb példája a Márki-Zay-féle hivatali működési zavarnak mégis az a jegyzőkeringő, mellyel Vásárhely – nem feltétlenül pozitív színben – többször is bekerült az országos hírekbe. Aligha van ugyanis még egy olyan város Magyarországon, pláne megyei jogú város, ahol egy polgármester hat év alatt nem kevesebb mint hat(!) jegyzőt fogyasztott el. Szomorú rekord ez. Márpedig ha egy hivatal élén ekkora a bizonytalanság, ha egy hivatalnak állandóan változik a vezetője, az minden bizonnyal a kollégák munkavégzésére, a munkahelyi légkörre is kedvezőtlen hatást gyakorol.

Korsós Ágnesnek, aki 40 évig szolgálta a várost, s hosszú-hosszú éveken át volt jegyző, majd címzetes főjegyző, furcsa körülmények között kellett távoznia, Márki-Zay ugyanis polgármesterré megválasztása után nem sokkal (Korsós betegszabadsága idején) felmentette. A helyére érkezett Algyőről-Szegedről Varga Ildikó 2018 májusában, aki 2019 végéig bírta. Ekkor fél éven át sikertelenül keresett jegyzőt a város, majd 2020. június közepén házon belül oldották meg a kérdést: Tatár Zoltán addigi aljegyzőt nevezték ki. Tatár 2022. februárban mondott le, miután súlyos balhé tört ki a Csongrád-Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság (OEVB) tagjainak megválasztása körül. A volt jegyző azt állítja, a 2002-es választáson országgyűlési képviselő-jelöltként is induló Márki-Zay nyomást gyakorolt rá, hogy tegye be a független, pártatlan ellenőrző szervbe saját ügyvédjének a lányát, Kecskés Fannit. Az ügyben nyomozás is indult hivatali visszaélés gyanújával, a városvezető egykori jobbkeze, Tatár pedig azóta látványosan szembefordult Márki-Zayval. Ezt követően több mint négy hónap keresgélés után tulajdonképpen ismét belülről oldották meg a pótlását Karsai Éva korábbi aljegyző kinevezésével 2022. július 1-jétől. Ő 2023 márciusában mondott le, miután nem tudta tovább elviselni a politikai cirkuszokat. Rövid ideig a friss aljegyző, Joó Anikó járt el ekkor jegyzői jogkörben, de ő egy hónapig sem bírta ki a hivatalban, vette a kalapját. A jelenlegi jegyzőjét, Angyal Zsoltot Kübekházáról csábította haza a polgármester.

Ügynökök, árulók, vidéki kulcsemberek

A Korsós Ágnes eltávolítása után kinevezett jegyzők döntő többsége – Angyal kivételével – nem vásárhelyi, nem itt él, sőt, adott esetben korábbi kötődésük sem volt a városhoz, ami világosan jelez egy újabb folyamatot. Márki-Zay Péter az elmúlt hat évben rendre külsős, vidékről importált emberekkel töltötte fel a városháza és az önkormányzati cégek legfontosabb pozícióit, a polgármester bizalmi emberei és a vezető tisztségviselők zöme nem vásárhelyi, ami a 2018 előtti években szintén nem volt jellemző. A fideszes városvezetések mindig elsősorban a vásárhelyiekre alapozták az önkormányzatot, a hivatalt. Vásárhely jelenlegi első emberét a klientúra építésekor a jelek szerint nem zavarta, hogy a helyismeret és a helyi beágyazottság hiánya minden bizonnyal megint csak nem növeli a hatékonyságot. Csak néhány kiemelt példa: Márki-Zay a kampányfőnökét, „marketingguruját”, Gurzó Ákost Amerikából hozta, kabinetvezetője, Kis János szegvári, a hivatalra nagy befolyással lévő jelenlegi aljegyző, Petrovics György pedig szegedi. A HVSZ/HMSZ Zrt.-t az algyői Katona Antal, a Hód-Fürdő Kft.-t a szegedi Katona Zsolt, a Vásárhelyi Médiacentrum Kft.-t a szegedi Kozó Attila, a Hódmezővásárhelyi Kapcsolat Központot a kiskunhalasi Lajos Tibor, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központot pedig a budapesti Nahimi Péter irányítja. (De nem feledkezhetünk meg az egykori zamárdi-budapesti „informatikai főguru” Kalotay Balázsról, a Bács-Kiskun vármegyéből érkezett Nagy Péter valamikori megbízott jogi irodavezetőről vagy a rövid úton megbukott röszkei Tornyai-főigazgató Megyesi Beátáról sem, akik a maguk idejében kulcsszerepet játszottak a rendszer működtetésében.)

Az elmúlt hat esztendő eseményeit vizsgálva joggal merülhet fel a kérdés, mi állhat a hivatal, az önkormányzat vesszőfutásának hátterében. Nos, sokak szerint nem járunk messze a valóságtól, ha megjegyezzük, saját emberei (így Tatár Zoltán exjegyző vagy Krupiczer Ferenc képviselő) vallottak nem egyszer arról, hogy a város első embere mennyire komolyan hisz az összeesküvés-elméletekben és az azokról szóló pletykákban. Városházi információink szerint az sem tett jót a munkahelyi légkörnek és a munkamorálnak, hogy Márki-Zay rendre árulókat és kémeket keres a hivatalban, akik szerinte „alvó ügynökként”, „diverzánsként” akadályozzák a tevékenységét. A belső gyanúsítgatások és megfigyelgetések során az is előfordult, hogy a dolgozók egymást fotózgatták, s lejárató célú felvételt tettek ki a polgármesterhez és köréhez kötődő egyik felületre az egyik köztisztviselőről, azaz olyan dolgok árnyékolták be a működést, melyek 2018 előtt soha nem fordultak, fordulhattak volna elő.

Folytatjuk…

Korábban a témában:

Márki-Zay Péter hat éve Vásárhelyen (I.): Amerikából jöttem