quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely

Vásárhely és Székkutas környékén is virítanak már a tavaszi héricsek

2024. február 29.

A csodálatosan enyhe időjárásnak köszönhetően korán kibontotta szirmait egyik legszebb vadvirágunk, a tavaszi hérics.

Idén a szokásosnál jóval korábban, már február 19-én megjelentek a tavaszi hérics első virágai a Körös-Maros Nemzeti Parkban – tájékoztatta lapunkat a nemzeti park.

Azt írták, a tavaszi hérics rendszerint csak március közepén kezdi a virágzását, s április közepén éri el a virágzási csúcsot. Tavaly március 7-én fedezték fel az első virágzó példányokat, idén pedig még ennél jóval korábban, Zsuzsanna-napkor. A Kardoskúti tájegységhez tartozó Tatársáncon hét, Székkutason egy tanya melletti kis gyepen pedig két virágzó tövet találtak. A meglehetősen enyhe időjárásnak köszönhetően a virágzás előrehaladását mutatja, hogy február 27-én Tatársáncon már 21 virágzó tövet számoltak, azaz mennyiségük egy hét alatt megháromszorozódott, Székkutason pedig ugyanekkor már 76 tő virágzott.

A tavaszi hérics az egyik legszebb tavaszi vadvirágunk. Erre utal az is, hogy a többi héricsfajhoz hasonlóan tudományos nevében- Adonis vernalis- megtalálható a férfiszépséget képviselő görög mitológiai alak, Adónisz neve. Eurázsia kontinentális területein elterjedt mészkedvelő sztyeppnövény. Száraz gyepeken, fajgazdag löszgyepeken, legelőkön, karsztbokorerdőkben, száraz sziklagyepeken, ligetes, melegkedvelő tölgyesekben fordul elő.

Hazánkban többfelé megtalálható, de a Nyugat-Dunántúlról hiányzik és az Alföld jelentős részéről kipusztult. Tiszántúli állományai is nagyon megritkultak az élőhelyének megszűnése, a vegyszerezés és a korábban jellemző illegális gyűjtés miatt (a volgamenti héricshez hasonlóan a tavaszi héricset is állatgyógyászati célokra gyűjtötték). Maga a növény erősen mérgező, olyannyira, hogy a legelő állatok is elkerülik, akár még a száraz széna közül is kiválogatják, nem eszik meg.

Szép, látványos, fénylő, aranysárga szirmú virágai vannak, amelyek az ilyenkor még nagyon rövid gyepeken messziről felhívják magukra a figyelmet. Virágai nagyobbak, mint a volgamenti héricsé, átmérőjük akár a 6 centimétert is elérheti – összegzett a nemzeti park.

A fotó archív: Bodrogi Attila