quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely

Nagy Gyöngyi: Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármelyik nép a világon

2024. február 25.

A történész a hódmezővásárhelyi Fidesz és KDNP a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésén elmondta: a magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el azt, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.

„Ma mindazokra emlékezünk, akiket szó nem butított, fény nem vakított, ajkát hazugság nem fertőzte meg, nem alkudtak meg, hűek maradtak önmagukhoz és hazájukhoz, bátran kimondták, amit gondoltak, és megállták a helyüket a vészterhes időkben. Nem csak azok tekinthetőek a kommunizmus áldozatának, akik háborúban, vagy hadifogolytáborban, vagy a gulágon veszítették életüket, nagyon sokan estek áldozatául ennek az eszmének azok közül is, akik életben maradtak. Akik tettek valamit, fel merték emelni a szavukat egymagukban vagy közösségben, akik kiálltak nemcsak magukért, hanem egy egész közösségért, sok esetben az egész nemzetért” – hangsúlyozta Nagy Gyöngyi, a katolikus temető emlékkeresztjénél vasárnap délután.

Hozzátette, a kommunistákon kívül mindenki küzdött valamilyen formában a kommunizmus ellen, tehát a kommunizmus elleni harc méltán nevezhető szabadságharcnak.

Emlékeztetett, a kommunizmus gépezete már 1919-ben érezhető volt Magyarországon, és már a két világháború között is harcoltak ez ellen az ideológia ellen. Felidézett olyan személyeket, akik már ebben az időszakban is kitartottak elveik mellett, nem hajtottak fejet a kommunizmus előtt még akkor sem, ha jól tudták, ezzel életüket kockáztatják. Mertek élni a szabadságért, és mertek meghalni is. Hűség mindhalálig, ez jellemezte akár Tóth Ilonát, Wittner Máriát, vagy Fekete Pál békéscsabai tanárt, akit 1956-ban a forradalmi bizottság vezetőjének választották, és akinek Békéscsaba a megmenekülést köszönhette. Ő életben maradt, de örökre eltiltották a tanári pályától, és a legaljasabb munkákra kényszerítették.

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el azt, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat” – hangsúlyozta a történész.

Beszéde után az emlékezők gyertyagyújtással tisztelegtek a kommunizmus áldozatai előtt.

GALÉRIA