Pedofiloknak nincs kegyelem – a botrány, ami az államfő lemondásához vezetett

Schmitt Pál bukása után 12 évvel újabb köztársasági elnök mondott le, de kivonul a politikából a korábbi igazságügyi miniszter is. A magyar közéletet napok óta jelentős részben az e mögött meghúzódó kegyelmi ügy tematizálta. Orbán Viktor alkotmánymódosítást is bejelentett. Összefoglaltuk, pontosan mi történt!

Mint arról a Promenad24-en is több cikkben beszámoltunk, február 10-én bejelentette lemondását Novák Katalin köztársasági elnök, illetve Varga Judit volt igazságügyi miniszter is közölte, távozik a közéletből. Államfőként Schmitt Pál mondott le 2012-ben, plágiumügye miatt, ezúttal egy kegyelmi botrány állt a döntések hátterében, mely közel másfél hete élénken foglalkoztatja a magyar közvéleményt.

Ami az előzményeket illeti, február 2-án az egyik balliberális hírportál, a 444 jelentetett meg cikket arról, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bicskei pedofilügyben jogerősen ítéltek el 3 év 4 hónap szabadságvesztésre kényszerítésért. Ez közel egy esztendőn át nem került nyilvánosságra. Annak kapcsán derült ki nemrég, hogy K. Endre a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megpróbálta megtámadni a börtönbüntetését, s a kúriai határozat szövegébe a tavaly áprilisi kegyelmi döntést is belefoglalták. A bírósági ítéletek szerint az intézmény egykori vezetőhelyettesének nemcsak tudomása volt arról, hogy főnöke, vagyis az igazgató gyerekeket molesztál, de asszisztált is a tetteihez. Nyomást gyakorolt a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak.

A kegyelmi botrány kirobbanása kapcsán az ellenzéki pártok tüntetéseket kezdtek szervezni Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön rendkívül határozottan foglalt állást a kérdésben. A kormányfő egy Facebook-videót tett közzé, amelyben azt mondta: „pedofil elkövetők számára nincs kegyelem”, és tiszta helyzetet kell teremteni a kegyelmi jogkör kapcsán kialakult vitában egy világos, egyértelmű döntéssel. Kiemelte, neki is van öt gyermeke és hat unokája, s ha valaki hozzájuk nyúlna, az első gondolata az lenne, hogy félbe kel hasítani, miszlikbe kell vágni az elkövetőt. A kormány nevében alkotmánymódosítást nyújtott be, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Két nappal később, szombaton este Novák Katalin az M1 kamerái előtt tett nyilatkozatot. Azt mondta, tavaly áprilisban abban a hitben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a gyerekek helyzetével, de elismerte: hibázott. Hozzátette, magyar emberként azt várja a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon, ezért lemondott államfői tisztségről. Hangsúlyozta, vállalja a felelősséget a hibájáért, s bocsánatot kért azért. Ezzel párhuzamosan az elnöki kegyelmi döntést akkoriban igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit is közleményt adott ki róla: lemond parlamenti képviselőségéről, s távozik a közéletből.

A Fidesz frakcióvezetője a két politikus lépését úgy kommentálta: Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott, a közösség érdekeit tartották szem előtt, s lemondásuk annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs. „Az őket képmutató módon támadó baloldalt ugyanis még ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki 2006-ban lovasrohamot vezényelt a honfitársai ellen és egy zsidó családtól ellopott villában él. A baloldalon nem kért senki bocsánatot a választók patkányozásáért, a lámpavasazásért, a választók sértegetéséért, ahogy nincs következménye a budapesti korrupciónak, a guruló dollároknak, az antifa vérontásnak és lényegében semminek, ami kiderül róluk. Erről a morális különbségről tesz tanúbizonyságot Novák Katalin és Varga Judit döntése” – szögezte le Kocsis Máté.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán