Szentesi gyilkosságokról írt könyvet a vásárhelyi Herczeg Sándor

„A szerelmes sorozatgyilkos” a tervek szerint áprilisban jelenik meg. Ez már a szerző negyedik kötete lesz hasonló témakörben, ő jegyzi az „Öt halott a vásárhelyi paplakban”, az” Irgalmatlanok” és a „Gyilkosság karácsonykor” könyveket is.

Már gyerekkorában rengeteget olvasott, a testvérével még versenyeztek is, ki tud egy hónap alatt több könyvet elolvasni. De már akkoriban sem a tipikus gyerekkönyveket forgatta a vásárhelyi Herczeg Sándor, imádta a krimiket, Agatha Christie-t például, a magyar szerzők közül pedig Fóti Andor műveit, aki egyébként maga is nyomozó volt. A korai kriminalisztikai érdeklődés mellett a történelmet is nagyon szerette és szereti a mai napig, imádja a múltba beleásni magát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy családfáját egészen a 17. század végétől felkutatta.

No de visszakanyarodva a krimi témájú könyveihez, ezek tényfeltáró, dokumentarista művek, és őt elsősorban éppen azok a témák foglalkoztatják, amelyekről sok sajtómegjelenés nem volt, és ami még érdekesebb számára, hogy egy-egy gyilkosság utóéletét nyomon kövesse, mi történt a sértettekkel vagy akár a gyilkossal, ha nem végezték ki. Véleménye szerint ugyanis egy-egy bűncselekmény utóélete sokszor még izgalmasabb, mint maga a gyilkosság.

Minderről a Rádió 7 hétfői Közös Nevezőjében beszélt Herczeg Sándor, amelynek során kiderült az is, milyen komoly kutatómunka áll egy-egy ilyen könyv hátterében.

De honnan lehet forráshoz jutni olyan gyilkosságokról, bűncselekmények utóéletéről, amelyek egy olyan korban történtek – jelen esetben 1888-ban -, amikor még nem volt sem tévé, sem internet vagy rádió, és amikor az újságok még nem feltétlenül számoltak be pontosan az esetekről.

A korabeli újságokkal érdemes mindenképpen kezdeni, az Arcanum Digitális Tudománytárba 36 millió újságoldalt töltöttek fel, a kisebb településekét is. Emellett az anyakönyvek jelentik az egyik legfontosabb forrást. Az állami anyakönyvezést 1895. október 1.-től vezették be, előtte az egyházak végezték azt. Ezekben a dokumentumokban a halál oka, a feleség neve is megtalálható volt, sok más adat mellett – tudtuk meg.

A levéltár is rengeteg segítséget adhat, itt a törvényszékek, bíróságok jegyzőkönyveit is megtaláljuk, de Herczeg Sándor temetői nyilvántartásokat is kutatott a könyvéhez.

Mint fentebb írtuk, már a negyedik könyve „A szerelmes sorozatgyilkos”, amelyről a szerző elárulta, még a feleség sem tudta, hogy a férje mit művel, a tettes olyan állapotban volt, hogy sem cselekedetei súlyosságát, sem tettei következményeit felmérni nem volt képes. Szentesi gyilkosságokról szól tehát korabeli dokumentumokkal alátámasztva Herczeg Sándor legújabb műve, amiben most is van kitekintés és lábjegyzetek, a szerző ugyanis szeret történelmi háttérről is írni vagy akár az akkori ügyészek további pályájáról.

Műveivel a bűnmegelőzés hangsúlyozásán kívül az ismeretterjesztés is a célja, olvasói pedig a legszélesebb skálán mozognak, az egészen fiataloktól az idősekig. Áprilisban magánkiadásban megjelenő könyvét nemcsak azoknak ajánlotta, akik szeretik a krimit, hanem azoknak is, akik kedvelik az izgalmas, érdekes bűntényeket és a dokumentarista, tényfeltáró könyveket.

Ami a korábbi műveit illeti, az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” vásárhelyi gyilkosságokat dolgozott fel, az „Irgalmatlanok” vásárhelyi és környékbeli rémtetteket, a „Gyilkosság karácsonykor” pedig makói vonatkozású.