Vörös Csillagból vörösbáró

Hódmezővásárhely egyik legnagyobb vörösbárója lőtte ki etikátlanul a világrekord-várományos dámbikát a város határában. A HÓDAGRO-vezér Szabó Lajosnak gyakorlatilag egy egyszemélyes vadásztársasága van, ahol az ő kénye-kedve szerint lehet vadászni, ahol élet-halál ura. Ki is az az agrárvállalkozó, aki meghúzta a ravaszt?

Felkavarta a hódmezővásárhelyi közvéleményt, felháborította a vadásztársadalmat az a kegyetlen dámbika-gyilkosság, melyről lapunk a napokban több cikkben is beszámolt. Világrekord-várományos volt ugyanis a kapitális csodaszarvas, amit a város határában ejtettek el január 12-én. Két-három esztendő múlva érte volna el teljesítőképessége csúcsát a hétéves dám, akkor lett volna a legértékesebb a trófeája, s addig is örökíthette volna felbecsülhetetlen genetikai állományát. Közmegegyezés volt a helyi vadásztársaságok között, hogy addig nem bántják, ráadásul jogilag is csak október 1. és november 30. között lehetett vadászni az érett dámbikára. A világrekord-várományos bikát információink szerint a HÓDAGRO Zrt. Vadásztársaságot csaknem két évtized óta vezető Szabó Lajos lőtte le.

Ki is az a Szabó Lajos, aki a vásárhelyieket megbotránkozó, végzetes lövésnél meghúzta a ravaszt, semmibe véve minden erkölcsi és etikai normát, a vadászat írott és íratlan szabályait? Nos, információink szerint a dúsgazdag agrárvállalkozó Hódmezővásárhely egyik legnagyobb vörösbárójának számít, akinek baloldali elkötelezettsége és baloldali kapcsolatai régóta ismertek a városban.

A mezőgazdasággal foglalkozó családban felnőtt 70 éves Szabó állattenyésztő üzemmérnöki diplomával, emellett fakultatív takarmányipari végzettséggel is rendelkezik, s az agrárbizniszben találta meg a számítását. A katonai szolgálata után a Vörös Csillag TSZ-ben kezdett el dolgozni Hódmezővásárhelyen, s pályafutása során ezt követően is maradt a Vörös Csillag jogutódjainál. Az 1977-től eltelt közel fél évszázad során a ranglétra valamennyi fokát megjárta, 2003 óta elnök-vezérigazgató a HÓDARGO Zrt.-nél. Az 1991-től Hódcsillag Szövetkezetként működő korábbi Vörös Csillag TSZ 1999-ben alapította meg ezt a hatalmas agrárvállalkozást, melynek területei és telephelyei hét településhez, településrészhez tartoznak: Hódmezővásárhely, Batida, Szikáncs, Erzsébet, Makó, Maroslele, Békéssámson. A Szabó Lajos által vezetett társaság szerepe meghatározó a térségben, a régió kiemelkedő mezőgazdasági nagyüzeme a HÓDAGRO Zrt., mely 2022-ben több mint 3 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. A cég fő tevékenységi területei a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett a mezőgazdasági szolgáltatás, valamint az integráció. Az évek óta 125-135 főt foglalkoztató társaság tekintélyes portfóliójába információink szerint egy több mint ezer férőhelyes baromfitelep, egy hatalmas gabonatároló, takarmánykeverő épület és technológia, egy jelentős szarvasmarhatelep, valamint nagy szilárdfázis-trágyatároló tartozik. A jól menő HÓDAGRO a honlapján elérhető adatok tanúsága szerint 4500 hektár saját tulajdonú, illetve bérelt termőföldön folytat gazdálkodást, ezenkívül tejelő tehenészetet működtet, húsmarhatartással is foglalkozik (sok száz marha tartása), vágócsirkében is utazik (évi 310-500 ezer vágóállat értékesítése), s takarmánykeverője is van.

A nagyvállalkozó emellett is sok más céges érdekeltséggel rendelkezik. Tulajdonos a Trio-5000 Kft.-ben (melynek ügyvezetője is), a Keleti Kft.-ben, emellett a HÓDAGRO-ból kivált Hód-Szérű Kft.-ben, illetve Hód-Keleti 2015 Kft.-ben is, valamint igazgatósági tagja a Hód-Csillag Szövetkezetnek. A hozzá köthető vállalkozások több mint 4,2 milliárd forintos nettó árbevétellel zárták a 2022-es esztendőt.

Szabó lassan két évtizede vezetője a 2006-ban életre hívott HÓDAGRO Zrt. vadásztársaságnak is. Ezt információink szerint tulajdonképpen a cég egykori és jelenlegi munkavállalói alkotják. Ahogy a témában jártas, vadászati körökben otthonosan mozgó forrásaink fogalmaztak, az elnök-vezérigazgatónak gyakorlatilag van egy egyszemélyes vadásztársasága, ahol a kénye-kedve szerint vadászgathat, és ahol a munkatársai lövöldözhetik az őzeket, nyulakat és fácánokat. A cégvezér pedig az arra tévedő, világrekord-várományos dámbikába is golyót ereszthet. Fittyet hányva a közmegegyezésre, a vadgazdálkodás társadalmi megítélésére, a vadászok jó hírnevére és arra, milyen etikai és gazdasági károkat okoz ezzel nemcsak a különleges állatot felnevelő másik helyi vadásztársaságnak, de az egész vásárhelyi közösségnek.

Egyre többen teszik fel a kérdést: pontosan milyen szabályokat sérthetett meg az elkövető, felmerülhet-e akár az orvvadászat is? Vajon következmények nélkül marad-e a vásárhelyi csodaszarvas kilövése? A felháborító ügy részleteire hamarosan visszatérünk!