Kiemelten védett műemlékké nyilvánították az ótemplom védfalát

A cél a református ótemplom, a köré épített védfal és a magtár 300 éves, patinás épületegyüttesének védelme. Az új jogszabály szerint tilos lesz hozzányúlni a védfalhoz.

Kiemelt műemléki védettséget kapott a hódmezővásárhelyi református ótemplom védfala. Ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium a Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelete rögzíti. A Lázár János által aláírt jogszabály kiemelten védett műemlékké nyilvánította a védfalat. Indoklásul közli: a védetté nyilvánítás célja az 1740–41-ben épült védfal történeti és építészeti értékeinek megőrzése.

A Magyar Közlönyben kihirdetett dokumentum arra is kitér: a műemléki védettséget a korábban, az 1950-es években műemlékké nyilvánított ótemplom és a magtár épületével egy egységben kell kezelni. A „három elemből álló műemlékegyüttes védetté nyilvánításának célja a református templom és a köré épített védfal, valamint a magtár 18. században épült elemeinek védelmi-funkcionális egységet alkotó védelme” – áll a friss rendeletben, mely nyolc nap múlva lép hatályba.

Mint közismert, Hódmezővásárhely műemléki kincseinek sorában első, de Magyarországon is párját ritkítja a 300 éves épületegyüttes, az ótemplom a Rákóczi-csengettyűvel, a magtár és az őket körülvevő védfal. Történelmünk viharai miatt kevés helyen maradtak meg ilyen egységben egy adott kor építészeti emlékei. Nagyon is érthető tehát a helyi közösség igénye, hogy az elmúlt évtizedek nehéz, hányatott sorsa után méltó módon megőrizzék az eredeti állapotokat, ne bolygassák az épületeket.

Emlékezetes, tavaly nagy vihart kavart, hogy Márki-Zay Péter polgármester kiüttette a védfal egy részét. Mostantól kezdve a védfal komoly védelmet élvez, nem történhet meg, hogy egy-egy városvezető hóbortja alapján hozzányúlnak, toldozgatják-foldozgatják, különben az önkormányzat rendkívül súlyos örökségvédelmi bírságot kockáztat.

Mint megírtuk, a napokban Korsós Ágnes címzetes főjegyző a közösségi oldalán mutatta be, hogyan nézett ki a református ótemplom korábban. Ismertette, 1961-ben kártalanítás nélkül kobozták el a kommunisták a templomot körülvevő területet és a magtár épületét. A kerítést és az azon belül lévő bazársort pedig a földdel tették egyenlővé:

Frissítés:

Cikkünk megjelenését követően Kun Ildikó református lelkésznőtől az alábbi kiegészítést és fotót kaptuk. „Az 1889-es Tornyai-festmény még az eredeti 1741-ben épült északi és nyugati falszakaszt mutatja. Az 1890-ben elkészült bazársor a fal külső oldalán helyezkedett el, és nem a belső szakrális térben. A bazársort a kommunizmus idején 1961-ben bontották le, miután kártalanítás nélkül államosították a templomkertet, a védfalat és a magtárt” – írta a lelkésznő.