A Doni Hősök tiszteletére vonulnak és koszorúznak Székkutason

Az Alföldi Szabadidő Egyesület barantásai és az MH 4. Területvédelmi Ezred, 46. Területvédelmi Zászlóalj hódmezővásárhelyi katonái, valamint Székkutas Községi Önkormányzata 2024. január 13-án, szombaton, 15 órától, a Doni Hősök tiszteletére megkoszorúzza a József Attila utcán található II. világháborús emlékművet.
Az Alföldi Szabadidő Egyesület barantásai tavalyi megmozdulásuk után idén is emlékmenettel szeretnénk a doni katasztrófa áldozatai emlékének. Ehhez, kérésükre csatlakoznak a MH 4. Területvédelmi Ezred, 46. Területvédelmi Zászlóalj hódmezővásárhelyi katonái is. A menet a központjukban emelt keresztnél kezdődik szombaton reggel, majd menet indul a székkutasi II. világháborús emlékműhöz, ahol délután 3-kor az önkormányzat is elhelyezi az emlékezés virágait.
A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb, legfájóbb veresége. A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra. A hadsereg élére Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és a felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német pótlásra számított. A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg, egységei az urivi hídfőből már az első napon 8-12 kilométer mélyen beékelődtek a magyar védelembe. Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet.