Kiderült, miért a Maroson keresnek menedéket a vízimadarak a közelgő fagyok elől!

A Makói Tájegység állóvizei, mocsarai, szikes tavai, hullámtéri kubikjai rendszerint befagynak keményebb téli időjárás esetén, ezeken kevésbé találják meg számításaikat a vízimadarak, ludak, récék, hattyúk.

Keményebb téli időjárás esetén a Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységének területén található állóvizek, mocsarak, szikes tavak, hullámtéri kubikok rendszerint befagynak. A vízimadarak ilyenkor a Maros folyón keresnek menedéket – tájékoztatta a Promenad24-et a nemzeti park.

Azt írták, a vízimadarak, ludak, récék, hattyúk a vízi életmódra specializálódtak. Jó részük a szárazföldön még mozogni is csak esetlenül tud, lételemük a víz. Bár előfordul, hogy táplálkozni kijárnak a szárazra, de legalább éjszakázni mindig valamilyen vízfelületen szoktak. A megfelelően mély vízben az emlős ragadozóktól is védelmet találnak. A befagyott, jégpáncéllal borított vízfelületeken nem találják meg számításaikat a vízimadarak. Éppen ezért jellemző, hogy ebben az időszakban a Marost keresi fel megannyi vízimadár, hiszen a folyó – víztömegének és gyors folyásának köszönhetően – sokkal nehezebben fagy be. A Maroson ilyenkor több ezres létszámú récecsapatok figyelhetők meg, melyekben a tömeget a tőkés récék adják, de fütyülő, csörgő és barátrécék is színesíthetik a madárseregletet. Ha szerencsénk van, télidőben találkozhatunk a ritkábban szem elé kerülő kis és nagy bukókkal is a Maroson – közölték, hozzátéve: a réceféléken túl a halakkal élő gémféléink, a nagy kócsagok, szürke gémek, de a jégmadarak is csak a Maroson tudnak vadászni, ha a környező állóvizek befagynak.

A folyóra koncentrálódó jelentős madártömeg nem kerülheti el a rétisasok figyelmét sem, melyek rendszeresen pásztázzák végig a vizet, és a legyengült, beteg egyedeket igyekeznek kiválogatni a récecsapatokból – tudtuk még meg a nemzeti parktól.

Fotó: Kmnp.hu/Balla Tihamér