Remekül érzik magukat a vadludak a dél-alföldi halastavakon

Több ezernyi vadlúd jár be éjszakázni, illetve nappal a táplálkozó területekről inni, valamint fürdeni. A récékre ugyanakkor ezernyi veszély leselkedik a sasok és a sólymok képében.

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a Kenderesszigeti-halastavak és a Hortobágy-Berettyó folyó vonulata mentén koncentrálódik a téli madárvilág – tájékoztatta a Promenad24-et a nemzeti park.

Azt írták, míg a halastavakra olykor népes csapat, több ezernyi vadlúd jár be éjszakázni, illetve nappal a táplálkozó területekről inni és fürdeni, addig a Hortobágy-Berettyó folyó elsősorban a récefajoknak kínál ideális téli életteret. Ebben a térségben főként a tőkés és a csörgő récék jelennek meg tömegesen. Egyes kanyarulatokban, öblözetekben 4-5 ezer tőkés réce és 100-300 csörgő réce is előfordul egyszerre.

Ez a koncentrált vízimadár-előfordulás idevonzza a térségben jelen lévő ragadozó madarakat. Főként rétisasok próbálnak élelmet szerezni maguknak a madártömegekből. Alacsonyan repülve vizsgálódnak a levegőben, majd hirtelen lecsapnak zsákmányukra. A megfigyelők számára jól jelzi a ragadozó madarak jelenlétét az, amikor a vízimadarak hirtelen egyszerre kapnak szárnyra.

Az apróbb récék, például a csörgő récék alkalmanként a vándorsólymok számára is téli táplálékul szolgálnak. A récék között akkor támad igazi zűrzavar, ha a rétisas és a vándorsólyom egyszerre próbál zsákmányolni közülük. A rétisasok ugyanis a vízről szeretnék kiemelni a kiszemelt áldozatot, a vándorsólyom viszont a levegőben támad, így a récék mind a két szférában veszélynek vannak kitéve – összegzett a nemzeti park.

Illusztráció: Kmnp.hu/Marik Pál