Bármit állít a dollárbaloldal, Ukrajna EU-s csatlakozása szembemegy a magyar érdekekkel

Nem fűződik hozzá érdekünk, nem is időszerű. A kormány és a kormánypártok nem támogatják Ukrajna uniós csatlakozását.

Az Országgyűlésben hétfőn Hollik István (KDNP) a kormányoldal nevében arra szólította fel az európai vezetőket, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében ne az Egyesült Államok érdekét képviseljék, hanem Európáét. Hangsúlyozta: érdemi tárgyalás nélkül nem tudják elfogadni azt a brüsszeli politikai diktátumot, amely szerint az ukrán csatlakozási tárgyalásokat meg kell kezdeni, mert az a jelenlegi körülmények között szembemegy az európai érdekkel. Szerinte ugyanis a háború folytatása és Ukrajna EU-s tagsága világos amerikai érdek, miközben kérdés, hogy miből fogja előállítani az Európai Unió azt a körülbelül 70 ezer milliárd forintot, amelybe az ukrán EU-tagság nagyjából kerülne. Kitért arra is: Gyurcsány Ferenc és a „dollárbaloldal” egyetért Ukrajna felvételével, de kérdés, hogy mérlegelték-e az ezzel kapcsolatos dilemmákat, vagy ismét csak „finanszírozóik” álláspontját képviselik.

Zsigmond Barna Pál, az európai uniós tárca államtitkára új EU-s stratégiát sürgetett Ukrajnával kapcsolatban. Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy biztonságosabb lesz-e az unió, ha egy háborúban álló országot felvesz a tagjai közé. Nem tudjuk, hogy az orosz támadások miatt mekkora a területe Ukrajnának, hogy mekkora a népessége, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra jó lesz-e már a már bent lévő országok gazdáinak és azt sem, hogy javulnának-e a kárpátaljai magyar kisebbség jogai – tette hozzá. Kijelentette: az unió bővítésének egy objektív, szabályozott, az elért eredmények alapján álló folyamatnak kell maradnia, a politikai és technikai előkészítés szintje jelenleg azonban nem arra mutat, hogy Ukrajnával el lehessen kezdeni a tárgyalásokat.

Illés Boglárka (Fidesz) Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről azt mondta: az se nem előkészített, se nem időszerű, és nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. Felidézte a magyar uniós tagságot megelőző évtizedes előkészítést és a tárgyalásokat, illetve felhívta a figyelmet a jelenleg is tagságra váró nyugat-balkáni országokra, hangsúlyozva, hogy ha ilyen rövid időn belül elkezdődnének Ukrajna esetében a csatlakozási tárgyalások, akkor az az Európai Unió objektív és érdemeken alapuló bővítéspolitikáját ásná alá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: az Európai Bizottság nem adott választ arra, milyen hatással lenne az ukrán tagság az európai, így a magyar emberek életére, és milyen költségvetési vonatkozásai vannak a csatlakozásnak. Jelezte: a magyar költségvetési támogatás összege Ukrajnának már eddig is meghaladta a 80 milliárd forintot, több mint egymillió menekült érkezett Magyarország területére, és több mint ötezer Ukrajnából menekült diák tanul magyar iskolákban. Megjegyezte: a szuverenitási vitákkal kapcsolatban minden baloldali politikai egység megmozdult, amely külföldről kap pénzt vagy remél támogatást, és azt mondják, hogy semmiféleképpen ne legyen párbeszéd vagy vita az ukrán tagságról, ezzel szemben a magyar kormány nemzeti konzultációban kérdezi meg az emberek véleményét erről az ügyről is.

Illusztráció: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán