Fontos: a magyarok több mint kétharmada elutasítja a külföldi kampányfinanszírozást!

Határozott és kőkemény üzenetet kapott Hódmezővásárhely Amerikából fizetett, kanadai állampolgárságú polgármestere. A magyarok nem kérnek a külföldről pénzelt politikusokból.

A választókorú magyarok 68 százaléka, de még a baloldali szimpatizánsok közel fele sem tartja elfogadhatónak azt, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák, aláásva ezzel Magyarország szuverenitását – derült ki az Alapjogokért Központ friss közvélemény-kutatásából. Emlékezetes, a kanadai állampolgársággal is rendelkező Márki-Zay Péter vezette balliberális összefogás több mint 4 milliárdot kapott a kampányra külföldről, Amerikából.

A november 27-30. között ezer felnőtt telefonos megkérdezése alapján készült összegzésben az Alapjogokért Központ is azt írta, hogy majdnem négymilliárd forintnak megfelelő külföldi támogatás „talált gazdára” a 2022-es országgyűlési választás előtt, alatt és után a magyarországi baloldalhoz köthető szervezeteknél, amelyek – teljesítve a finanszírozók elvárásait – a magyar nemzeti érdekkel ellentétes programot képviseltek: „a béke helyett a szomszédban dúló háború eszkalálódását, a gyermekek védelme helyett a genderideológia terjesztését, a migráció megállításával szemben az illegális bevándorlók beengedését szorgalmazták”. Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra éppen ezért egy új szuverenitásvédelmi törvénycsomagot fogadhat el a közeljövőben, amely az eddigieknél is szigorúbban lép fel a külföldi befolyásszerzéssel és politikai korrupcióval szemben – tették hozzá.

„Magyarország önrendelkezése a népakaratból fakad, amihez az ország mindig is ragaszkodott” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy az Alapjogokért Központ 2023 nyarán végzett kutatása igazolta, a magyarok döntő többsége ellenzi a külföldről érkező, illegális kampányfinanszírozást: akkor a válaszadók 63 százaléka helyezkedett erre az álláspontra. A 2023-as év végére azonban a baloldal „egyre mélyebbre csúszott” a pártfinanszírozási botrányban: az Állami Számvevőszék első körben illegális támogatásnak minősített 260 millió forintot, amit büntetésként a közös listát, miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőket állító baloldali pártoknak vissza kell fizetniük – írták.

Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint nyár óta tovább nőtt a törvénytelen támogatásokat és külföldi befolyásszerzési kísérleteket elutasítók aránya: a magyar választóknak már több mint kétharmada (68 százaléka), de még a baloldali szavazók 40 százaléka is elfogadhatatlannak tartja, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák. „Az idegenkedésre minden okuk meg is van, hiszen a hazai ellenzék – vaskos dollárkötegekkel a markában – vészjósló áthallásokkal ismételgeti a nemzetközi liberálisok mantráit, legyen szó az amerikai Demokratákról, akik rendületlenül támogatják az ukrán-orosz háború folytatását, vagy a brüsszeli liberálisokról, akik az általuk okozott válság közepén a rezsivédelem, az extraprofitadó és a kamatstop eltörlését migránskvóták bevezetésével fejelnék meg” – közölték.

Úgy folytatták, történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára a szabadság sohasem kívülről érkezett, hanem mindig belülről, a nemzetnek pedig meg kellett védenie azt a külső hatalmaktól, nincs ez most sem másként. „Az Országgyűlés által tárgyalt szuverenitásvédelmi törvényjavaslat így a magyarok elvárásaival összhangban mutathat fel stoptáblát a külföldi befolyásszerzés és politikai korrupció előtt” – áll a felmérésben.