Orbán Viktor: 2024 reményteljes év, már azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen (VIDEÓ)

Ukrajna EU-csatlakozásáról jelenleg nincs értelme még tárgyalni se. Véget kell vetni annak is, hogy vagonokban küldjük a pénzt a háborúba – mondta rádióinterjújában a miniszterelnök. Leszögezte, nem engedjük, hogy külföldről mondják meg, hogy éljünk, hogy rendezzük be országunkat. Arról is beszélt, 2024 gazdaságilag mindenki számára reményteljes év lesz.

Jó reggelt kívánunk! 7:30-tól élőben közvetítjük Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjúját!

Orbán Viktor először arról beszélt, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Magyarországon járt. Hazánk megerősítette, nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Nem vétózunk, csak egyszerűen meg fogjuk akadályozni ezt a döntést is, az unió alapszerződésének megfelelően. Nélkülünk ugyanis nem lehet egyhangú döntés, nincs közös álláspont az EU-ban. „Mi vagyunk az unió, az unió nem Brüsszelben van, ott a bürokraták vannak” – szögezte le. A magyar nemzeti érdekeknek nem felel meg Ukrajna uniós csatlakozása, nem lesz egyetértés, ezért nem is szabad napirendre vennie a miniszterelnökök tanácsának – rögzítette a kormányfő. A Bizottságnak meg kell értenie, hogy az ő felelőssége, hogy ez az ügy rosszul lett előkészítve – mondja.

A kormányfő szerint számos kérdésre nem tudjuk a választ. Ukrajna háborúban áll, másként működik a jog- és politikai rendszere, mint a szokott időben, nem tudjuk, megfelel-e az uniós jog- és alkotmányos feltételeknek. Nem tudjuk, mekkora Ukrajna területe és népessége. Nem tudjuk, az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra jó lesz-e az uniós gazdáknak. A magyar gazdák állítják, ez százezrével teszi tönkre a magyar gazdákat, ezért nem támogatjuk. Az sem ismert, mennyivel kellene támogatni Ukrajnát, honnan teremtené elő ezt elő az unió. Feltételezhető, hogy Közép-Európa, így Magyarország is fejlesztési forrásoktól esne el. Mindezek értelmében nem szabad megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – erősítette meg. Hozzátette, 5-10 éves stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával, hozzuk őket közelebb az EU-hoz.

Ami Ukrajna, a háború további finanszírozását illeti, erre 50 milliárd euró pluszforrást kérne Brüsszel. Orbán szerint az alapkérdés, van-e értelme annak, amit most csinálunk, hogy 100 milliárd euró feletti összeget adtunk oda pénzben és fegyverzetben az ukránoknak. Emiatt az európai gazdaságok rossz állapotba kerültek. Európának gazdasági bajai vannak, közben vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába. Az ukrán hadsereg ugyanakkor nem tud győzni a fronton. Magyarország szerint nem a háborúra, hanem a békére és a tűzszünetre kellene fordítani a pénzt. Amennyiben mégis adnánk pénz a háború folytatására, akkor honnan teremtsünk azt elő? Orbán szerint ez úgy működhet, ha kormányközi alapot hozunk létre, melybe mindenki, minden ország beadhat, amennyit akar és tud, s onnan kaphatna pénzt Ukrajna. Az európai költségvetésből nem lehet már tovább finanszírozni a háborút, mert így is szétfeszül az EU költségvetése, a háború finanszírozása szétveri a büdzsét. A költségvetést egyhangúlag lehetne módosítani. A hétéves büdzsé harmadik évére elfogyott a pénz, ez így nem mehet tovább – hangoztatta. Hozzátette, a magyarok véleményét erről is kikérik a nemzeti konzultáción.

Orbán Viktor azt mondta, a nemzeti konzultáció a szuverenitásvédelemnek is hatékony eszköze lehet. A nehéz tárgyalásokban erőt ad a kormánynak az emberek támogatása, mindenkit arra kér, töltse ki az ívet, szánjon néhány percet hazájára.

Ami a szuverenitásvédelmet illeti, történelmünk tanulsága, hogy körülöttünk mindig nagy étvágyú birodalmak voltak, melyek belénk akartak harapni. Mi úgy mozgunk, hogy minden birodalom temetésén ott tudjunk lenni, ez a tervünk a jövőben is. Emellett 1100 éve itt vagyunk ezen a területen, s bebizonyítottuk a világnak, tudjuk, hogy kell ezt a világot a magyar észjárásnak megfelelően berendezni. Nincs rá szükségünk, hogy más megmondja nekünk, hogyan kell élnünk – hangsúlyozta. Ez a képességünk megvan, tehát nem engedjük, hogy mások szóljanak bele az életünkbe, mondják meg, hogyan rendezzük be az országunkat. Mindig vannak olyanok idehaza, akik pénzért hajlandóak eladni a haza egy részét vagy egészét is. Szerencsétlen időkben még kormányozni is képesek, lásd a Gyurcsány-korszakot, mikor nyakunkra hozták az IMF-et és a devizahiteleket. A külföldiek kétféle módon érvényesítik befolyásukat. Próbálják befolyásolni a gazdasági, külpolitikai döntéseket. Az amerikaiak most a háborúba próbálnak belepréselni bennünket. A választások előtt pedig az embereket próbálják befolyásolni, hogy ne nemzeti kormányt válasszanak. A legutóbbi választásokon dollármilliókat tolt ezért a baloldalba Brüsszel, Washington és a Soros-hálózat. Az ország érdeke, hogy ne lehessen kijátszani a jogszabályokat, ezt a kiskaput csukja be a szuverenitásvédelmi törvénycsomag. Orbán kiemelte: a következő években mindenképpen komolyan kell venni a beavatkozási kísérletek előtti utak eltorlaszolását.

Mától 15 százalékkal emelkedett a minimálbér. Orbán Viktor ennek kapcsán elmondta, 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú évek óta. A magyar emberek a kormánnyal együtt azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb, megvédjék, amit elértek. 2024 reményteljes esztendő, már azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen. Megvannak az első kedvező jelek is, 10 százalék alá zuhant az infláció (6 százalék alá jósolják jövőre), emelkedett a minimálbér, 6 százalékkal nőnek a nyugdíjak 2024-től, s 10-15 százalékkal emelkednek a legalsó, legalacsonyabb bérek is, áremelkedést meghaladó béremelések lesznek jövőre. Meghirdettük az otthonteremtési rendszer kibővítését, CSOK Plusz program indult a városi otthonteremtésre, a falusi CSOK-ot is még kedvezményesebbé tettük – sorolta.

Orbán Viktor végül kijelentette, Magyarország célja, hogy politikai és gazdasági híd legyen a nyugat és kelet között. Az az érdekünk, hogy a világ minden országával kereskedjünk, gazdaságilag együttműködjünk, a nyugati bezárkózási, blokkosodási kísérletek ellentétesek a mi céljainkkal. Magyarország kis piac, kis gazdaság ahhoz, hogy bezárkózzon, a termékeinket az egész világban el szeretnénk adni továbbra is, így őrizhetjük meg életszínvonalunkat. A kormány külpolitikai tevékenység azt szolgálja, hogy kapcsolódjunk a keleti gazdaságokhoz, melyek a leggyorsabban fejlődnek a világon – zárta gondolatait.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán