Az orosz-ukrán háború 631. napja – FRISSÜL

Immár hatszázharmincegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Herszoni orosz vezető: ukrán katonák vannak a Dnyeper bal partján

Mintegy másfél századnyi ukrán katona tartózkodik a Dnyeper bal partján, Krinki térségében, de az átkelés során az ukrán hadsereg másfél-két zászlóaljat veszített – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területeinek elöljárója szerdán a Telegram-csatornáján.

Szaldo szerint a folyó megszállt bal partjának a vasúti hídtól Krinkiig tartó szakaszán mintegy másfél századnyi ukrán katona tartózkodik, többnyire kisebb csoportokban, de „blokkolta” őket egy orosz katonai csapat. A kormányzó azt állította, hogy „egy ukrán katona átlagos élettartama a bal parton alig több mint két nap”, és hogy az orosz hadsereg naponta ejt fogságba néhány fős ukrán csoportokat.
Szaldo bejegyzése szerint az ukrán fél NATO-kiképzők irányításával készült a Dnyeperen való átkelésre, itt összpontosítva a legjobb katonai és elektronikai felszerelését, valamint megmaradt egységeinek legjavát. Hírszerzési adatokra hivatkozva azt írta, hogy az eredeti tervek szerint az ukrán hadsereg november 1-jére tervezte Oleski, november 15-re Nova Kahovka, december 1-jére Csaplinka, december 15-re pedig Henicseszk elfoglalását.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint három ukrajnai frontszakaszon hat rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, ennek során mintegy 670 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint az ukrán fél a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 220 főt a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el. A herszoni régióban az ukrán csapatok több mint 60 embert veszítettek.
A moszkvai védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három vezetésipontot, egy hadianyagraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rendszer lokátorát, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy-egy francia CAESAR, amerikai M109-es Paladin és lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, hét HIMARS-rakétát és 30 drónt. Az orosz statisztika szerint a háború eleje óta a hadszíntéren megsemmisített ukrán tüzérségi lövegek és aknavetők száma 7100 fölé emelkedett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az Európai Bizottság újabb, a tizenkettedik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot

Az Európai Bizottság több mint száz embert helyezne korlátozó intézkedések hatálya alá, újabb behozatali és kiviteli tilalmakat, valamint az olajárplafon szigorítására és az uniós szankciók kijátszása elleni fellépésre irányuló intézkedések elfogadását is szorgalmazza az elfogadásra javasolt, Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizenkettedik szankciós csomagjában – tájékoztatott közleményében az Európai Külügyi Szolgálat (EKSz) szerdán.

A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság, valamint Josep Borrell uniós külügyi és biztoságpolitikai főképviselő az Európai Tanács októberi ülésének azon határozatával összhangban tett javaslatot a tizenkettedik szankciós csomagra, hogy tovább gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására.
A bizottsági javaslat több mint további 120 ember, illetve szervezet szankcionálását javasolja Ukrajna önállóságának és területi egységének aláásásában játszott szerepük miatt. Közéjük az orosz katonai, védelmi és informatikai szektor szereplői, valamint más fontos gazdasági szereplők tartoznak. A javasolt intézkedések azokat célozzák, akik a közelmúltban jogtalanul szerveztek „úgynevezett választásokat” Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein, valamint, akik felelősek az ukrán gyermekek erőszakos „átneveléséért”, illetve azokat a szereplőket, akik hamis információt és propagandát terjesztenek Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására – közölték.
A főképviselő az uniós bizottsággal együtt új behozatali és kiviteli tilalmak, valamint az olajárplafon szigorítására és az uniós szankciók kijátszása elleni fellépésre irányuló intézkedések elfogadását is javasolja. A javaslatok célja a szankciós keret általános megerősítése – húzták alá.
„A szankciós csomagok az Oroszország Ukrajna elleni jogellenes háborújára válaszul kidolgozott uniós stratégia részét képezik, valamint erősítik az Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását célzó intézkedéseket” – fogalmaztak.
Az EU politikája továbbra is az, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy hagyjon fel az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog sorozatos megsértésével, és, hogy ezeket a jogsértéseket költségesebbé tegye az orosz háborús gépezet számára – tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.

Eltávolították Puskin szobrát Kijevben

Eltávolították szerdán Alekszandr Puskin orosz költő emlékművét az ukrán főváros, Kijev egyik központi parkjából – hozta nyilvánosságra Dmitro Bilocerkovec, a kijevi városi tanács képviselője a Facebookon.

Puskin szobra az Ivan Bahrjanij huszadik századi ukrán költőről, próza- és drámaíróról, publicistáról és politikusról elnevezett parkban állt. A parkot korábban Puskin Parknak nevezték. A képviselő közölte, hogy a kormány tagjai egyetértettek Kijev városának az emlékmű lebontására tett kezdeményezésével.
Az ukrán kulturális minisztérium a Telegramon közölte: „üdvözöljük a kijevi polgármesteri hivatalnak a városi tanáccsal és a helyi aktivistákkal való együttműködésének eredményét. Egy Puskinnal kevesebb van Kijevben. Folytatódik az erőszakos eloroszosítás következményeinek felszámolása”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban aláírta az orosz birodalmi politika propagandáját tiltó törvényt. A jogszabály megtiltotta a szovjet és orosz jelképek gyártását, terjesztését és nyilvános használatát. A törvény előírásainak megfelelően az állami hatóságoknak és a helyi önkormányzatoknak el kell távolítaniuk a közterületekről az orosz birodalmi politika végrehajtásában részt vevő személyek emlékműveit, valamint át kell nevezniük azokat az utcákat, tereket, parkokat, földrajzi neveket, amelyek az orosz birodalmi politikát jelképezik.
Idén július óta több mint 60, Oroszország és a Szovjetunió történelmével és kultúrájával kapcsolatos emlékművet bontottak le Kijevben, az egykori Puskin parkban található Puskin-emlékmű azonban mostanáig a helyén maradt. A szobrot többször festékkel locsolták le, talpazatára a lebontását szorgalmazó szövegeket írtak.

Ukrán belügyminiszter: az orosz erők csapást mértek Zaporizzsja megyére, halottak

Az orosz erők újabb csapást mértek az Ukrajna délkeleti részében lévő Zaporizzsja megyére, két mentést végző szakember életét vesztette a támadás következtében – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerdán a Telegramon.

A tárcavezető elmondta, hogy az oroszok rövid időn belül másodjára nyitottak tüzet a régió polgári infrastruktúrájára. Egy létesítménynél tűz ütött ki. A katasztrófavédelem munkatársai perceken belül a helyszínre érkeztek, ezután az orosz erők ismét támadást indítottak, amelynek következtében a mentést végzők közül ketten meghaltak, hárman pedig megsérültek. Klimenko hozzátette, hogy rajtuk kívül még négy civil is megsebesült.
Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők tüzérségi támadása megrongált egy közepes nyomású gázvezetéket a keleti országrészben lévő harkivi régióban, Donyeck megyében pedig egy hőerőmű közelében lévő területet vettek ágyútűz alá. A gázvezeték megrongálása következtében több mint háromszáz fogyasztó maradt gázellátás nélkül, de többségüknél már helyreállították a gázszolgáltatást. A donyecki régióban található, hőerőmű mellett levő terület ágyúzása következtében senki sem sérült meg, a károk felmérése azonban még folyamatban van – közölte a tárca.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy az elmúlt nap során orosz támadások miatt Harkiv megyében egy helyi lakos életét vesztette, három pedig megsérült. A déli Herszon megyében heten, a donyecki régióban pedig legalább három civil szenvedett sérüléseket.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 820-szal 314 290-re nőtt. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 15 harckocsit, 58 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 26 drónt.

Bocskor Andrea: mihamarabb békére van szükség Ukrajnában

Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban – jelentette ki Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője a VIII. Kárpátalja-nap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta, a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
„A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban” – fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti orosz-ukrán háború befejezésének és a béke szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.
A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmonda, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből.
Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben. „Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió” – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
„Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Párt komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. „Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére”, problémáit Brüsszelben is meghallgatják – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják – tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy „az ukrán-orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött”.
„Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nem csak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés” – hívta fel a figyelmet. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze – mondta.
„Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet” – tette hozzá beszédben Kovács Tamás Iván.

Megint közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4587 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4281 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine