Az orosz-ukrán háború 629. napja – FRISSÜL

Immár hatszázhuszonkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ismét közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4852 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3741 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: az orosz elnök nyitott a párbeszédre

Nyitott a párbeszédre az ukrajnai rendezés ügyében Vlagyimir Putyin orosz elnök, de fontosnak tartja az eredményességet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva.

„Az elnök soha nem zárta ki a kapcsolatfelvételt, az elnök mindig a nyitottságát hangoztatta” – mondta Peszkov, hozzátéve: Putyin „mindig is a produktív kapcsolatfelvétel híve volt és marad”, amely nem magáért a folyamatért, hanem az eredmény eléréséért történik meg.
Olaf Scholz német kancellárnak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a Putyinnal való tárgyalás lehetőségéről szólt, azt mondta, hogy „aligha mondható el, hogy a mérleg nyelve az orosz érdekek figyelembevétele felé billenne”.
A feszültség fokozása felé vezető újabb lépésnek nevezte, hogy Lengyelország egy harckocsizó zászlóaljat vezényelt a Fehéroroszországgal közös határára. Kifejezte meggyőződését, hogy Minszk mindent megtesz a biztonság fenntartása érdekében.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott hadijelentése szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán négy ukrajnai frontszakaszon 11 rohamot vertek vissza, ennek során több mint hétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A tárca „provokációnak” nevezte, hogy hétfő reggel a minisztérium sajtóközpontja nevében az orosz erőknek a Dnyepertől keletre lévő területeken végrehajtott „átcsoportosításáról” értesítették a vezető orosz hírügynökségeket. A hírt, amely szerint a műveletet annak érdekében rendelték el, hogy erőket szabadítsanak fel a más irányokba végrehajtandó támadásokhoz, a TASZSZ és a RIA Novosztyi negyed órával a kiadást követően visszavonta.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki térségben lévő Horlivkát kazettás lőszerrel támadták. A Kurszk megyei Popovo-Lezsacsi községnél egy civilt egy drónról ledobott robbanószerkezet megsebesített.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) donyecki parancsnoksága közölte, hogy elfogtak egy ukrán állampolgárt, aki arra készült, hogy a fűtési szezon kezdetén robbantásokat hajtson végre a régió létfontosságú létesítményeiben.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága hétfőn 30 évi szabadságvesztésre ítélte Oleh Zavaleckijt, az ukrán tengerészgyalogság volt szakaszparancsnokát, amiért tavaly márciusban Mariupolban négy civilt saját kezűleg, további kettőt pedig a társaival közösen agyonlőtt.

Felavatták Romániában az ukrán pilóták felkészítését is szolgáló F-16-os kiképzőközpontot

Felavatták Romániában hétfőn a holland, dán, amerikai és román együttműködéssel megalapított Európai F-16-os Kiképzőközpontot (EFTC), ahol a román és más NATO-szövetséges katonák mellett az ukrán hadsereg pilótáit fogják felkészíteni az F-16-os harci gépek használatára – közölte az Agerpres hírügynökség.

A Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó festesti-i Duna-hídja közelében található, 86-os Borcea légitámaszponton létesült kiképzőközpontot Angel Tilvar román és Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter adta át. A román tárcavezető szerint a közös projekt a térséget fenyegető veszélyek leküzdését célzó nemzetközi partnerséget erősíti.
Tilvar megerősítette: Románia és más NATO-tagállamok katonái mellett a romániai támaszponton képezik ki azokat az ukrán pilótákat is, akik az európai államok által Ukrajnának adományozott F-16-os harci gépekkel fognak repülni. Mint mondta: az Európai F-16-os Központban az új képesítések megszerzésére irányuló képzést a „globális kontextusra” tekintettel gyorsított ütemben bonyolítják le. Az ukrán pilóták kiképzése várhatóan körülbelül hat hónapig tart.
Kajsa Ollongren rámutatott: Hollandia, Dánia és Norvégia arra készül, hogy F-16-osokat szállít Ukrajnának. Ezért fel kell gyorsítani a pilóták képzését, ami egyébként már elkezdődött Dániában és az Egyesült Államokban. A holland miniszter fontos előrelépésnek nevezte az Európai F-16-os Kiképzőközpont megalakulását.
A romániai kiképzőközpontba a múlt héten érkezett meg öt holland F-16-os harci repülő, amelyek gyártója, az amerikai Lockheed Martin oktatókkal és karbantartó személyzettel vesz részt a pilótaképzésben.
A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG-21-esekről az amerikai F-16-osokra. Romániának eddig 17 használt (új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt) F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától, tavaly novemberben azonban Bukarest további 32 használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést Norvégiával. Az első felújított norvég F-16-osok várhatóan az év végén érkeznek meg Romániába.

Szijjártó: tizenkettedik szankciós csomag helyett az EU-nak értékelnie kellene eddigi politikája kudarcát

Az Oroszországgal szembeni tizenkettedik szankciós csomag helyett az Európai Uniónak előbb értékelnie kellene eddigi politikája kudarcát és a büntetőintézkedések által okozott károkat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtóértekezletén közölte, hogy ukrán kollégája is bejelentkezett az ülésen videokapcsolaton keresztül, hogy újabb támogatást kérjen a harchoz.
Ennek kapcsán szavai szerint a magyar álláspont az, hogy végre itt lenne az ideje annak, hogy az Európai Unió egyfajta stratégiai szembenézést tartson.
„Nézzünk szembe azzal, értékeljük, hogy az eddig Ukrajna kapcsán meghozott politikai döntések milyen eredményekkel jártak, milyen mértékben teljesítették a hozzájuk csatolt célkitűzéseket, milyen hatásai vannak ezeknek az intézkedéseknek az Európai Unióra, az egyes tagországokra, a külkapcsolatainkra, Oroszországra, Ukrajnára” – sorolta.
„Ha megvizsgálnánk, mire ment el az eddigi hatalmas, több mint 80 milliárd eurós pénzügyi támogatás (.), akkor bizony azt látnánk, hogy az ezen döntésekhez társított célkitűzéseknek nagyon-nagyon kicsi hányadáról mondhatjuk azt, hogy valamilyen módon sikerül őket teljesíteni” – mondta.
„A helyzet az, hogy a szankciókkal az európai gazdaság minimum lábon lövése történt (.) Az is világossá vált, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak és pusztítás. És világos, hogy az ukrán ellenoffenzíva áttörő sikeréhez fűzött remények ma már az illúzió kategóriájába tartoznak” – vélekedett.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az EU a héten előterjeszti a tizenkettedik szankciós csomagjáról szóló javaslatot is.
„Én azt gondolom, teljesen jogos az a kérdés, hogy hogyan folytathatunk érdemi vitát egy tizenkettedik szankciós csomagról úgy, hogy tulajdonképpen az első tizenegy szankciós csomag hatásairól semmiféle átfogó elemzés nem készült” – hangsúlyozta.
„Hogy még a mai napig nem vagyunk készek, vagyis Brüsszelben és más európai uniós tagországokban nem készek arra, hogy szembenézzenek azzal, hogy milyen károkat is okoztak a szankciók az európai gazdaságnak, és milyen mértékben vallottak kudarcot a célkitűzések” – tette hozzá.
A miniszter aláhúzta, hogy az orosz gazdaságot nem sikerült térdre kényszeríteni, illetve a békéhez sem sikerült közelebb kerülni egyetlen lépéssel sem, márpedig ezek voltak a fő célok.
„És ugyanígy nem látjuk lehetőségét érdemi vitának újabb tízmilliárd eurók Ukrajnába utalásáról akkor, amikor az eddigi 80 milliárd euró felhasználásáról semmifajta tájékoztatást, elszámolást az EU és annak tagországai nem kaptak” – mutatott rá.

A szállodai szobájából hurcoltak a hadseregbe egy buszsofőrt Kárpátalján

Katonák és rendőrök péntekről szombatra virradó éjszaka közös akció keretében erőszakkal mozgósítottak hadköteles férfiakat Ungvár egyik hostelében, közöttük egy buszsofőrt is, aki Vinnicjából szállított gyerekeket a korosztályos tekvondó országos bajnokságra.

A hírt Vitalij Pavlovszkij vinnicjai újságíró tette közzé közösségi oldalán, majd több országos hírügynökség és jelentős hírportál közölte.
Pavlovszkij értesülései szerint a buszsofőr az ungvári Monada hostelben szállt meg, ahová november 11-én, szombaton éjjel 1 óra 30 perc körül rendőrök és katonák hatoltak be, igazoltatták az ott tartózkodó férfiakat, majd a hadköteleseket elhurcolták.
Az újságíró azt is közölte, hogy tiltakozása és magyarázata ellenére a buszsofőrt is magukkal vitték, a telefonját elvették, így senkit sem tudott értesíteni a történtekről. Másnap a vinnicjai csapat taxival jutott el a sportcsarnokba.
A személyszállító vállalkozás egy cseresofőr segítségével szeretné hazavinni a gyerekeket az Ungváron rekedt busszal.
A kárpátaljai és a vinnicjai megyei hadkiegészítő parancsnokságon egyaránt azt a választ adták a hromadske.ua portál megkeresésére, hogy nem tudnak a buszsofőr azonnali kényszermozgósításáról.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine