quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Jelentősen csökkent a pulyka aránya a vágóbaromfi-előállításban

2023. november 13.

Felére csökkent 2002 és 2022 között a pulyka részesedése a vágóállat-előállításban a baromfiágazaton belül, a csökkenés az alacsonyabb termelési mennyiségnek, illetve a csirke és pecsenyekacsa ágazat intenzív növekedésének tudható be – derül ki a Magyar Pulykaszövetség éves összegzéséből.

    A dokumentum szerint míg 2002-ben 27,11 százalék, 2022-ben 12,68 százalék volt a pulyka részesedése a vágóbaromfi előállításában.

Hozzátették, hogy becslések szerint húsz év alatt az egy főre eső pulykahúsfogyasztás is megfeleződött. Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztói között volt; 2003-ban és 2004-ben Izrael és az Egyesült Államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst, évente 7-7,5 kilogrammot. Ma az éves fogyasztás az EU-országok átlagos értéke, 3,7 kilogramm fejenként.

A szervezet úgy látja, a visszaesésben nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak, az orosz-ukrán konfliktusnak, energiaválságnak és az inflációnak, amelyek miatt csökkent a prémiumtermékek, így a pulykahús iránti kereslet.

Az ágazat csökkenése más mutató alapján is látható: a szövetség taglétszáma a 2021-es 256-ról idén tavaszra 198-ra, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan 325-ről 269-re csökkent. A Baromfi Termék Tanács adatai alapján jelenleg pulyka tenyésztésére, nevelésére és hizlalására egymillió 275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.

Kitértek arra, hogy a termelési költségeket alapvetően befolyásolták az elmúlt időszak takarmányárai, amelyek 2021-hez képest 2022-ben jelentősen nőttek. Az okok közül kiemelték az aszályt, az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot is. A magas árszint 2023 első féléve után csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021-es, „normálisnak mondható” szintre.

Emlékeztetnek arra, hogy a magyar baromfi ágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat: évente mintegy 700 000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag-termelés szintjén mintegy 500-550 milliárd forint értéket hoz létre.

Az összegzés szerint a hazai élőbaromfi-felvásárlás hosszú idősoros adatai egyértelműen az ágazat növekedését mutatják, ám a pulyka esetében ez nem igazolható. Magyarország élőpulyka-előállítása évente 7-7,5 millió darab, amelyből várhatóan idén 5,5 millió pulykát hazai vágóüzemek dolgoznak fel.

A szövetség kiemelte, hogy az ágazat a problémák orvoslására a növekedés és fejlődés lehetőségeit keresi a termékpálya területeinek szakértőivel, a tenyésztőcégektől kezdve a vágó-feldolgozó üzemekig.

Jelezték: közös fórumot kell teremteni, ahol a tenyésztőcégek be tudják mutatni a „jövő pulykáját”, tenyésztési programjaik eredményeit. Ezekhez kell igazítani a keltetést, keltetői kezeléseket, a nevelés és hizlalás technológiai fejlesztéseit, takarmányozási programját. Folytatni kell a változó fogyasztási igényekhez alkalmazkodó termékek fejlesztését, és követni kell a globális élelmiszeripar innovációit a vágó-feldolgozó üzemeknél is – tették hozzá.