Kataklizma és rendvédelmi testületek a konferencián

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -Történeti Tanszéke idén is megrendezte konferenciáját. Az embertelenség útján – Rendvédelem és közigazgatás a második világháború időszakában című tanácskozáson, november 8-án Végső István történész (Erőszakkutató Intézet) Kisvárosi rendvédelem a világháború alatt – Kiskunhalasi csendőrség és rendőrség 1939-1944 címmel tartott előadást.

November második hetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ötödik alkalommal volt módjuk a szakembereknek bemutatniuk új kutatásaikat a rendészettörténet területén. Számos kitűnő előadás hangzott el hazai és nemzetközi rendvédelmi, állambiztonsági témákban. 

Végső István a második világháború idején szolgáló kiskunhalasi csendőrőrs, csendőr lovastanosztály és rendőrkapitányság történetének, meghatározó vezetőinek életén keresztül mutatta be a korszakot. Például változatos bűncselekményekben kellett nyomozniuk a szerveknek bel- és külterületen: pásztorgyilkosság, betyártemető, furfangos lopási esetek mellett már a zsidóellenes törvények, rendeletek betartása is felbukkant. 

Érdekes cikkek jelentek meg a negyvenes évek elején a csendőrök és a lovak tartása, viszonya kapcsán. A laktanyai élet mellett ló és lovasa kapcsolata is igen változatos képet mutatott. 
A rendőrség légoltalomban való részvételét is részletezte a szakember. Majd a csendőrség számára végstádiumot jelentő holokausztban betöltött szerepre is rámutatott a történész, kiemelve, hogy 1944-ben a rendőrség komolyan részt vett például a gettósításban.

Végső István