Az orosz-ukrán háború 627. napja – FRISSÜL

Immár hatszázhuszonhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Továbbra is véres harcok folynak Avgyijivka elfoglalásáért

A legnagyobb harci tevékenység továbbra is Avgyijivka és Marjinszkij irányában van – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli jelentése szerint legalább 40 orosz támadás történt, míg az elmúlt 24 órában 80 katonai összecsapásról számoltak be.

Hozzátették, hogy az oroszok légicsapásokkal próbálják bekeríteni Avgyijivkát. Az ukrán katonák szilárdan tartják a védelmet. Az ukrán hadsereg 18 támadást vert vissza Marjinszkij irányában az Index szerint.

Toretszket támadta Oroszország, halottak is vannak

Orosz ágyúzás végzett két civillel a Donyecki területen lévő Toretszkben – jelentette a Donyecki Területi Ügyészség. EGY 61 ÉVES NŐ ÉS EGY 65 ÉVES FÉRFI HALT MEG, AMIKOR OROSZ TÜZÉRSÉGI TŰZ ALÁ KERÜLTEK. A nő az utcán sétált, a férfi pedig kerékpárral közlekedett – közölte a területi ügyészség.

A robbanások következtében lakóházak és kereskedelmi épületek ablakai és ajtói törtek be, padlólemezek rongálódtak meg, és tetőszerkezetek csonkultak meg. A Donyecki Területi Ügyészség előzetes vizsgálatot indított a háborús bűncselekmény ügyében – írja a Kijev Independent az Index szerint.

Egy ukrán katonatiszt vezette az Északi Áramlat elleni robbantást

Egy magas rangú ukrán katonatiszt, akinek szoros kapcsolatai vannak az ország hírszerző szolgálataival, központi szerepet játszott az Északi Áramlat földgázvezeték tavalyi felrobbantásában – írja a The Washington Post ukrajnai és más európai tisztviselőkre hivatkozva, akik ismerik a művelet részleteit.

A tiszt szerepe az eddigi legközvetlenebb bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy Ukrajna katonai és biztonsági vezetése részt vett a szabotázsakcióban. A lap szerint Roman Cservinszkij – egy kitüntetett 48 éves ezredes, aki az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált – volt az Északi Áramlat-művelet koordinátora.

Cservinszkij egy hatfős csapatot irányított, amely hamis személyazonosság alatt bérelt egy hajót, és mélytengeri búvárfelszereléssel robbanótölteteket helyezett el a gázvezetékeken.

2022. szeptember 26-án három robbanás hatalmas szivárgást okozott az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken, amelyek Oroszországból Németországba vezetnek a Balti-tenger alatt. A támadás következtében a tél közeledtével a hálózat négy gázvezetékéből csak egy maradt sértetlen – írja az Index.

Ukrajnát a jelenlegi területeivel venné fel a NATO-ba a korábbi főtitkár

Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára a brit Guardian lapnak adott interjúban.

„Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba” – mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen. „Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte „meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól”.
A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint „elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak”.
Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.
Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. november 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4663 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte vasárnap hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine