Az orosz-ukrán háború 625. napja – FRISSÜL

Immár hatszázhuszonötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Németország Eurofighter harci repülőkkel erősíti Románia légtérvédelmét

November végétől kezdődően Németország négy Eurofighter vadászgépet telepít Romániába korlátozott időre, az orosz drónok légtérsértéseire hivatkozva – jelentette pénteken az Agerpres hírügynökség a bukaresti német nagykövetség közleményére hivatkozva.

„Az elmúlt hónapokban többször is drónok sértették meg Románia légterét, ez ismét megmutatta, mennyire közel zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított illegális agressziós háborúja. Németország szolidaritást vállal közeli szövetségesével ezekben a nehéz időkben, és segít Romániának légtere és egyben a NATO légtere biztonságának megőrzésében” – idézte Peer Gebauer nagykövetet a külképviselet közleménye.
A német légierő vadászgépei korlátozott ideig megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatot végeznek majd Romániában, akárcsak a háború elején, 2022 februárjában és márciusában tették. A Luftwaffe négy Eurofightere és a harci repülőket kiszolgáló 150 tagú katonai különítmény a konstancai kikötő közelében, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton fog állomásozni.
A közleményből kiderült: a német kontingens biztonsága érdekében „védelmi rendszert is telepítenek a pilóta nélküli, kis légi járművek ellen”. Németország felajánlotta, hogy a drónok elleni védelmi rendszer hosszabb időre Romániában maradjon a „hiteles elrettentés részeként”.
Szeptember végén az Egyesült Államok is négy F-16-os harci repülőgéppel, és egy újabb, száztagú különítménnyel erősítette katonai jelenlétét Romániában, miután az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó folyami kikötők ellen intézett orosz támadások során több – vélhetően az ukrán légelhárítás által lelőtt – drón roncsai csapódtak be a NATO-tag Románia területén.

Eurostat: mintegy 4,2 millió ukrajnai kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Szeptember végéig 4 186 165 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Szeptemberben, az augusztus végi adatokhoz képest 31 920-szal, azaz 0,8 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (19 205 ember; +1,6 százalék), Hollandiában (3685; +2,8 százalék) és Írországban (2875; +3,2 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben Csehországban (-7125; -2 százalék), Franciaországban (-2155; -3,2 százalék) Lengyelországban (-1895; -0,2 százalék), Szlovéniában (-405; -4,6 százalék) és Luxembourgban (-10; -0,2 százalék) csökkent jelentősebben az ideiglenes védelemben részesülők száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 194 900), majd Lengyelország (958 655) és Csehország 357 960 biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,1), Észtországban (26,2), Lengyelországban (26,1), Bulgáriában (25,8) és Litvániában (25,5) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,3. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,5 százalékát nők, 33,7 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,9 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 060 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Csehország együttműködik Tajvannal Ukrajna újjáépítésében

A cseh és a tajvani kormány pénteken megállapodást írt alá arról, hogy együttműködnek az ukrajnai újjáépítési munkálatok segítésében.

Tajvan eddig több mint 100 millió dollárt adományozott humanitárius segélyezésre, és csatlakozott az Oroszország elleni, nyugati vezetésű szankciókhoz.
A Tajvan és a Cseh Köztársaság közötti megállapodás, amelyet az egymás fővárosában lévő képviseleti irodák vezetői írtak alá, a víz- és energiarendszerek újjáépítése terén megvalósuló együttműködésről szól.
Az aláírási eseményre a tajvani fővárosba, Tajpejbe látogató Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott azt mondta, hogy országának „erős a kapcsolata Tajvannal”.
Tajvannak a Vatikánon kívül egyetlen európai országgal sincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai.
Roy Li tajvani külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a segítségnyújtás más területekre is kiterjed majd, hogy segítse a normális élet helyreállítását.

Ukrajnában lassult az éves infláció októberben

Ukrajnában éves szinten lassult, havi összevetésben viszont gyorsult a fogyasztói árak emelkedése októberben.

Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára csütörtökön felkerült adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés 5,3 százalékra, 2020 decembere óta a legalacsonyabb szintre mérséklődött októberben a szeptemberi 7,1 százalékról.
Októberben az áremelkedés például az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében 11 százalékra lassult a szeptemberi 11,6 százalékról, a szolgáltatások esetében 13,5 százalékról 12,4 százalékra, a lakhatás és közművek esetében 13,2 százalékról 13,1 százalékra mérséklődött.
A lábbelik és ruházati termékek árcsökkenése gyorsult, a szeptemberi 3 százalékról októberben 4,2 százalékra.
Havi szinten a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek októberben a szeptemberi 0,5 százalékos növekedést követően.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine