Hódmezővásárhelyen is sikerrel vizsgázott az új ügyeleti rendszer

Bő egy hónap alatt 480 beteget láttak el Vásárhelyen az új egységes alapellátási ügyeleti rendszerben. Hamar kialakult a bizalom a lakosok részéről, az itt élők is megtapasztalták az átalakítással járó szakmai előnyöket. Az OMSZ munkatársa azt is elárulta, mikor hívjuk az 1830-at, és mikor a 112-t!

Október 1-jétől Csongrád-Csanád vármegyében is elindult az új egységes alapellátási ügyeleti rendszer, mellyel tehát több mint egy hónapja ismerkednek a Vásárhelyen, Makón és a környező településeken élők is. Az eddig tapasztalatokról Hangai József, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének kommunikációs munkatársa beszélt csütörtökön a Rádió 7 Közös Nevezőjében.

A szakember kiemelte, a korábbi heterogén, elérhetőségében és működésében is nehezen visszakövethető és ellenőrizhető rendszert az ellátottak érdekében kellett egységesíteni, ez által magasabb színvonalra emelni. Mint mondta, a korábbiakban egyszerre futott két párhuzamos szolgáltatásként az ügyeleti és a mentőszolgálat, s sokszor a betegek sem tudták, hová kell fordulniuk, így az is megtörténhetett, hogy akár a bejelentés, az észlelés után több órával jutott az orvos egy kritikus állapotú betegig. A cél az volt, hogy egységesen szervezett ügyeleti ellátással szolgálják ki a lakosságot. „Az Országos Mentőszolgálat az egész országot lefedi, egységesen hozzáférhető, nyomon követhető minőségbiztosítási rendszerrel bír, ezért született az a döntés, hogy ránk bízták az ügyelet megszervezését. A mentésirányítás és a páciensek szempontjából is sokkal egyszerűbb és kedvezőbb, ha azonnal tudjuk, milyen szintű egységet kell egy beteghez küldeni” – fejtette ki.

Elárulta, a korábbi tapasztalatok tükrében kétszintű rendszert építettek fel. „16 óra után, mikor a háziorvosok befejezik a rendelést, van egy jelentősebb dömping az ügyeleti hívásokban és az ambuláns megjelenésekben, ami 22 óráig tart. Ekkor jellemzően háziorvosi kompetenciába tartozó panaszokkal jelentkeznek a lakosok. 22 órától ez radikálisan lecsökken és átalakul, ezt követően sürgősségi szemléletű ügyelet szükséges, ilyen típusú problémákkal keresnek meg bennünket” – magyarázta.

Ennek megfelelően alakították át a Csongrád-Csanád vármegyei ügyeletet is. Hétköznaponként 16 és 22 óra, valamint a hétvégéken és ünnepnapokon 8-14 óra között háziorvosi szemléletű ügyeleti ellátás működik Hódmezővásárhelyen (új helyszínen: a kórház sürgősségi osztálya mögött, a dr. Imre József utca 2. szám alatt), Makón, Csongrádon, Kisteleken, Mórahalmon, Szentesen és Szegeden. Hétköznap 22 órától 8 óráig, valamint hétvégente és ünnepnapokon 14 és 8 óra között három ügyeleti központi telephely, Hódmezővásárhely, Szentes és Szeged érhető el a betegek számára, valamint természetesen a kijáró orvosi ügyelet is működik. „Ha például egy csanádpalotai beteg szorul ellátásra, neki nem kell bejönnie Vásárhelyre, ügyeleti autót tud küldeni a mentésirányítás a beteg lakására” – vázolta.

Az ügyelet telefonszáma a 1830-as. Hangai József azt kérte, ezt abban az esetben hívják, ha olyan panaszaik vannak, melyek a következő napi háziorvosi rendelésig nem halaszthatóak, de várhatóan nem igényelnek kórházi ellátást. Gyógyszerfelíratás miatt például ne tárcsázzuk az ügyeletet. Ha viszont olyan problémákat tapasztalunk, mint a vesegörcs, epegörcs, lumbágó, csillapíthatatlan láz, kiugróan magas vérnyomás, melyeket várhatóan gyógyszeres úton kezelni tud az orvos, célszerű az 1830-at hívni. Jövő év elejére Budapest kivételével minden vármegye csatlakozik az új rendszerhez, azaz bárhol vagyunk az országban, bárhol ér bennünket probléma – netán a nyaralásos összeszed egy keményebb vírusfertőzést a család –, nem kell a helyi ügyeleti számok után kutatni, mindenütt az 1830 a nyerő – tudtuk meg a kommunikációs munkatárstól.

Hangai József arról is beszélt, a súlyos, életet veszélyeztető állapotok, panaszok esetén továbbra is a 112-t kell tárcsázni, ez maradt a mentőszolgálat száma. Az 1830-as ügyeleti számon a mentésirányítást és ügyeletes orvost érünk el, akik sok esetben tanáccsal látják el a beteget, ami bőven elegendőnek is bizonyul. „A munkánk nagy részét a telefonos tanácsadás teszi ki. Felnőttek például azért telefonálnak, bevehetnek-e még egy vérnyomáscsökkentőt, vagy a gyermekek kapcsán arról érdeklődnek, adhatnak-e újabb lázcsillapítót, ha az előzőt kihányta a kicsi. Ha szükséges, természetesen ügyeleti kocsit is tud küldeni az 1830, illetve segít a betegút szervezésében, tájékoztat, melyik ügyeleti ambulanciára tud befáradni a beteg, hogy ellássák. Amennyiben a kollégáink életet veszélyeztető kórképet valószínűsítenek, akkor pedig máris mentőt vagy rohamkocsit tudnak küldeni az érintetthez” – részletezte.

Ami a gyermekek ellátását illeti, Hangai Józseftől megtudtuk, a személyes megjelenések kapcsán az összes vármegyei ügyeleti telephely vegyes ellátási körzetként működik, vagyis bármelyik ügyeleti ambulanciához lehet fordulni gyermekekkel is. Speciális, dedikált gyermekorvosi ügyeleti ellátás Szegeden a gyermekklinikán van hétköznaponként 16-22 óra között, hétvégente és ünnepnapokon 8-tól 20 óráig, Szentesen hétvégente és ünnepnapokon 8-20 óra között, az egyéb telephelyeken és az ezektől eltérő időpontokban az ügyeleti ambulanciákon gyermekellátás is történik.

„Az elmúlt bő egy hónapban 3531 beteget láttunk el Csongrád-Csanád vármegyében ambulanciákon, kijáró ügyelettel vagy telefonos tanácsadás keretében. Hódmezővásárhelyen 480 főnek segítettünk. A tapasztalatokat külön monitorozzuk, kifejezetten kérjük az ellátottakat, hogy az ügyeleti ambulanciákon töltsék ki a QR-kódos betegelégedettségi kérdőívet. Eddig az ötfokozatú skálán 4,28-as értékelést kapott az új alapellátási ügyelet, amit kimagaslóan jónak tekintünk, s igyekszünk ennek megfelelni a jövőben is. Úgy érezzük, hamar kialakult a betegek részéről a bizalom, ők is az előnyös oldalát látják az új rendszernek” – összegzett.