Az orosz-ukrán háború 624. napja – FRISSÜL

Immár hatszázhuszonnegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: az orosz erők újabb csapást mértek Herszonra, halálos áldozat is van

Az orosz csapatok újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon városa ellen, az eddigi információk alapján életét vesztette egy 72 éves férfi, és két helyi lakos megsérült – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója csütörtökön a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az idős férfi, aki meghalt, a támadás közben lakása erkélyén tartózkodott.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy az elmúlt nap során az orosz ágyúzások következtében Donyeck megyében két helyi lakos életét vesztette, és egy megsebesült, a herszoni régióban pedig ketten szenvedtek sérüléseket.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – kommentálva nyugati tisztségviselőknek az Oroszországgal való béketárgyalások újraindítására tett felhívásait -, csütörtökön az X platformon (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében arra emlékeztetett: Ukrajna mintegy kétszáz tárgyalási fordulót folytatott az Oroszországi Föderációval 2022-ig attól kezdve, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet és megszállta a Donyec-medencét. „Ez idő alatt húsz tűzszüneti megállapodás született, amelyeket Oroszország rövid időn belül megszegett” – tette hozzá a tárcavezető. „A kétszáz tárgyalási forduló vagy a húsz tűzszüneti megállapodás egyike sem akadályozta meg Putyin (orosz elnököt) abban, hogy brutális, teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen 2022. február 24-én. Akik azzal érvelnek, hogy Ukrajnának most tárgyalnia kellene Oroszországgal, azok vagy tájékozatlanok, vagy félre vannak vezetve, esetleg Oroszország oldalán állnak, és azt akarják, hogy Putyin nyerjen egy kis időt, hogy felkészülhessen egy még nagyobb agresszióra – hangsúlyozta Kuleba.
Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes az X platformon leszögezte: az Ukrajna által létesített alternatív fekete-tengeri exportfolyosó annak ellenére is működik, hogy előző nap az orosz erők rakétacsapást mértek egy külföldi civil hajóra. Egy orosz lokátorromboló rakéta szerdán talált el egy libériai zászló alatt közlekedő polgári hajót, amikor az belépett a dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe. Az ukrán erők déli műveleti parancsnokságának közlése szerint a támadás egy halálos áldozatot követelt, négyen megsérültek.
Kubrakov elmondta még, hogy a folyosó augusztusi létesítése óta Ukrajna 91 hajóval 3,3 millió tonna mezőgazdasági terméket és fémet exportált.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége egy nap alatt több mint ezer fővel megközelítőleg 308 720-ra nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 36 tüzérségi és öt légvédelmi rendszert, valamint 26 drónt.

Az EP az Oroszország elleni uniós szankciók szigorúbb végrehajtására szólít fel

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában, az Oroszország elleni uniós szankciók szigorúbb végrehajtására szólított fel, és aggodalmának adott hangot a korlátozó intézkedések gyakori kijátszása miatt.

Az állásfoglalás rámutat arra, hogy Oroszország képes kijátszani olyan intézkedéseket, mint például az uniós tagállamok által bevezetett olajra vonatkozó árplafon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz kőolaj felhasználásával készült termékek uniós importja olyan országokból, mint India, ugrásszerűen megnőtt, ami lényegében kiskaput jelent a Kreml számára.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők azt is kiemelték, hogy a kritikus nyugati alkatrészek például Kínán, Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken, Kazahsztánon, Kirgizisztánon és Szerbián keresztül jutnak be Oroszországba.
A szöveg azt is hangsúlyozza, hogy az Európai Unió továbbra is az orosz fosszilis tüzelőanyag vásárlója, a vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) importja, valamint a kőolaj és olajtermékek importtilalma alóli számos kivétel miatt.
Az állásfoglalás felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg és központosítsák a szankciók végrehajtásának uniós szintű felügyeletét, valamint dolgozzanak ki mechanizmust a szankciók kijátszásának megelőzésére és ellenőrzésére. Felszólítja továbbá az EU-t, hogy erősítse meg az orosz olajexportra vonatkozó szankciók végrehajtásának koordinációját, zárja le megfelelően az uniós piacot az orosz fosszilis tüzelőanyagok előtt, és szabjon ki szankciókat az összes nagy orosz olajipari vállalat, a Gazprombank, leányvállalataik, valamint igazgatótanácsaik és vezetőségük ellen.
Az állásfoglalás szerint az EU-nak jelentősen csökkentenie kell az orosz olajra és a kőolajtermékekre vonatkozó árplafonokat, teljes tilalmat kell bevezetnie az orosz cseppfolyósított földgáz, valamint a nem uniós országokból származó üzemanyagok és egyéb kőolajtermékek behozatalára, amennyiben ezeket a termékeket orosz kőolaj felhasználásával állították elő. A parlament azt is szeretné, ha az EU megtiltaná az orosz kőolaj és cseppfolyósított földgáz exportjának az EU területén keresztül történő szállítását, valamint ár- és mennyiségi korlátokat vezetne be az orosz és fehérorosz műtrágya uniós behozatalára.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők emellett azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok kiterjesztenék a szankciókat az orosz eredetű vagy Oroszország által az EU-ba újraexportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmára. Az EU-nak emellett meg kellene vizsgálnia a képviselők szerint azokat a jogi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a befagyasztott orosz vagyon elkobzását és felhasználását Ukrajna újjáépítésére.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja azt MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az uniós szankciók többet ártanak az EU-nak és tagállamainak, mint az orosz gazdaságnak.
Az állásfoglalási indítvány rögzíti, hogy az uniós szankciók az orosz gazdaságra a vártnál jóval kisebb hatást gyakoroltak eddig, és nem vetettek véget az Ukrajnában zajló katonai konfliktusnak sem. Ahogy az a határozat szövegéből is kiolvasható, a szankciós politika nincsen hatással az orosz politika irányára és tartalmára. Annak ellenére, hogy a szankciós rezsim nem bizonyult a háborús konfliktusra adott hatékony válaszlépésnek az Európai Parlament mégis a szankciós politika további szigorítását, újabb szankciók bevezetését erőlteti – mutattak rá a képviselők.
Véleményük szerint elfogadhatatlanok a javaslatként megfogalmazott újabb energiaszankciók, így az orosz kőolaj és földgáz teljes embargója.
Európa több tagállamának – köztük Magyarország – energiaellátását ellehetetlenítené az EP újabb őrült javaslata, mely a többi között az orosz energiacégekkel és a Roszatommal való együttműködés teljeskörű felszámolását, valamint az orosz nukleáris fűtőanyagok és technológia behozatalának tilalmát javasolja – hívták fel a figyelmet.
A sajtóközlemény szerint a káros, az európai baloldal és a magyar „dollárbaloldal” által támogatott javaslatok uniós országok biztonságos energiaellátását lehetetlenítenék el, továbbá rendkívül negatív következményekkel járnának a tagállamok gazdaságára.
„Felháborító, hogy a magyar dollárbaloldal EP-képviselői a javaslat támogatásával ismét a rezsicsökkentést ellehetetlenítő intézkedések mellett teszik le voksukat. Tekintettel arra, hogy egyre több adat bizonyítja, hogy az eddigi, s a további szankciók erőltetése többet árt az Európai Uniónak és tagállamainak, mint a szankciók alá vont Oroszország gazdaságának – mi, a Fidesz európai parlamenti képviselői az állásfoglalási indítványt nem támogattuk” – olvasható a közleményben.

Ismét több mint 8 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4326 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

NATO-főtitkár: Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztoságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A főtitkár Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.
Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.
„A különböző célok és elképzelések ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy az egység, illetve a tagországok egymást védelmező szövetségének erősítése mindannyiunk előnyére válik” – fogalmazott.
Lehetővé kell tehát tenni, ahogyan ez a múltban is történt minden tagország esetében, hogy egy demokratikus ország döntését és a kötelezettségvállalásainak teljesítését követően a NATO teljes jogú tagjává váljon – húzta alá.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelente a szövetségeseknek.
Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget. Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

Szijjártó Péter: Ukrajna csatlakozásával a háború bejönne az Európai Unióba, amit el kell kerülni

Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna Guatemalába, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, s ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
„Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében” – szögezte le.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról.
„Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek” – mutatott rá.
Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra. „Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk” – fogalmazott.
„A bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba” – figyelmeztetett.
„Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek. És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett” – emelte ki.
A miniszter az Európai Bizottság friss bővítési csomagjával kapcsolatban arra is kitért, hogy a közösség súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, egyre gyengül, az újbóli megerősödésnek pedig rendkívül fontos eszköze lenne az újabb tagállamok felvétele, amit a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni.
„Ez egy húsz éve befejezetlen folyamat. A Nyugat-Balkán helye egyértelműen az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozna, hozhatna” – vélekedett.
Aláhúzta, hogy a térségben a kulcsország Szerbia, amelyről a brüsszeli testület helyesen megállapította, hogy jelentős előrehaladást ért el az integráció útján.
„Ezért minél előbb meg kell nyitni az új csatlakozási fejezeteket, a folyamatot minél gyorsabban tovább kell vinni, és lehetőleg minél gyorsabban be is kell fejezni” – mondta.
Valamint üdvözölte, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.

Ukrán parancsnokság: orosz rakéta talált el egy külföldi civil hajót Odesszában, áldozatok

Az orosz hadsereg rakétával eltalált egy libériai zászló alatt közlekedő polgári hajót, amikor az belépett a dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe – közölte a déli ukrán erők műveleti parancsnoksága a Telegram közösségi oldalon.

A közlemény szerint a rakétatámadás következtében a kereskedelmi hajó legénységének három Fülöp-szigeteki állampolgárságú tagja megsebesült, egyiküket kórházba szállították. Életét vesztette egy hajóirányító, egy másik kikötői dolgozó pedig megsebesült.
A déli parancsnokság szerint a H-31 típusú lokátorromboló rakétát a Fekete-tenger felől, egy taktikai repülőgépről indították.
Olekszandr Prokugyin, a szomszédos Herszon megye kormányzója azt közölte a Telegramon, hogy délután az orosz erők ismét tüzérségi támadást hajtottak végre Herszon városa ellen, aminek következtében egy helyi lakos megsebesült, károk keletkeztek több lakóházban és közlekedési eszközben.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg a nap folyamán nyolcszor mért csapást Nyikopol városra és környékére kamikaze drónokkal és tüzérséggel, a támadások következtében egy ember szenvedett sebesüléseket. Közlése szerint károk keletkeztek egy adminisztratív épületben és villanyvezetékekben, továbbá 14 családi házban, 13 melléképületben és három személygépkocsiban.

Az ukrán hírszerzés közölte, hogy munkatársai végeztek a luhanszki fegyveres erők volt parancsnokával

Az ukrán katonai hírszerzés közölte szerdán, hogy a helyi ellenállási mozgalommal közösen hajtották végre azt a különleges műveletet, amelynek következtében meghalt Mihajlo Filiponenko, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LNR) fegyveres erői, a „népi milícia” volt parancsnoka.

A szakadár Donyec-medencei terület „parlamentjének” képviselőjeként tevékenykedő férfi szerda reggel vesztette életét autórobbanás következtében. „A háborús bűnös Filiponenko, aki korábban az LNR terrorszervezet úgynevezett belügyminiszteri posztját is betöltötte, Luhanszkban lakott. A hóhér Filiponenko likvidálását a helyi ellenállási mozgalom képviselővel közösen hajtottuk végre” – írta a hírszerzés a Facebookon közzétett közleményében. Hozzátették, hogy Filiponenko kínzótáborok szervezésében vett részt a luhanszki régió orosz megszállás alá került területein, ahol hadifoglyokat és civil túszokat egyaránt embertelen gyötrelmeknek vetettek alá, és a férfi személyesen is kínzott meg embereket. Az ukrán parlament közben újabb 90 nappal, 2024. február 14-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában – közölte Jaroszlav Zseleznyak képviselő a Telegramon. Tájékoztatása szerint a két előterjesztést 329 és 322 képviselő támogatta, elfogadásukhoz legalább 226 szavazat volt szükséges. A képviselő arra emlékeztetett, hogy az orosz invázió kezdete óta a kijevi törvényhozás kilencedik alkalommal szavazta meg a hadiállapot meghosszabbítását.
Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy az orosz erők az elmúlt hetekben hatvan alkalommal hajtottak végre támadásokat ukrajnai energetikai infrastrukturális létesítmények ellen különféle fegyverekkel. „Minden újabb támadás után megnő az igény új energetikai berendezések iránt, ezért fontos a partnerek segítsége az ukrán energiaszektornak” – hangsúlyozta a tárca. Herman Haluscsenko energetikai miniszter kiemelte, hogy a 2024-2025-ös fűtési szezon előtt végre kell hajtani a termelés nagyarányú decentralizálását. „A következő, 2024-2025-ös fűtési szezont több mint 300 megawatt összteljesítményű gázturbinákkal és generátorokkal szeretnék elkezdeni – idézte a minisztert az UNIAN ukrán hírügynökség.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készült szerdai összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt 24 órában lezajlott orosz tüzérségi támadások következtében Donyeck megyében három helyi lakos, a déli herszoni régióban pedig egy civil vesztette életét.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében kiemelte, hogy előző nap 45 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 780-nal 307 640-re nőtt, az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek között nyolc orosz harckocsit, 29 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine