Lázár János: Lechner, Kós és Makovecz lesznek a magyar építészet kánonja

Az új építészeti törvény a mennyiség helyett a minőség forradalmát szorgalmazza, a polgári jó ízlés és az építészeti minőség értékét középpontba állítva minden építkezésnél – mondta el az építészeti törvény parlamenti vitájában Lázár János. A cél, hogy új alapokra helyezzenek minden építkezést, s a jövő generáció szempontjából egy jobb Magyarországot építsenek fel, hiszen az épített környezet nemcsak az emberi lélekre van hatással, hanem a gazdasági versenyképességre is – vázolta.

Mint arról lapunk tegnap este videós közvetítésben már beszámolt, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat általános vitáját tartották meg hétfőn este a Parlamentben. Az indítványt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte, nemcsak a jogszabálytervezetet, de egyedülálló módon azt megelőzően még a koncepcióját is társadalmi vitára bocsátották. Az elmúlt egy évben több mint 6200 javaslatot kaptak a szakmai szereplőktől, melyek 60 százalékát be is fogadták.

Arról beszélt: a változásnak nyilvánvalóan ára van, az konfliktusokkal járhat, ugyanakkor meggyőződése, hogy az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó a személyes vagy akár közinfrastruktúráról. „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne” – idézte ennek kapcsán Tamási Áront. Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra, jellemére, világnézetére – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él, mert az érdemben befolyásolja a gyermekeink igényességét, gondolkodásmódját. Az építési és közlekedési miniszter kiemelte, a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokat összevonó új törvényjavaslat tíz irányelvet határoz meg.

Úgy folytatta, a cél, hogy a jövő generáció szempontjából egy jobb Magyarországot építsünk fel, hiszen az épített környezet nemcsak az emberi lélekre van hatással, hanem a gazdasági versenyképességre is. Figyelembe kell venni, hogy minden építés és építészet közügynek tekinthető, legyen szó magán- vagy középületről – mondta el.

A nemzeti karakterre épülhet a minőség forradalma

A politikus úgy fogalmazott, nemcsak szabályozásról van szó, hanem arra kell törekedni, hogy a „minőség forradalmát” hajtsuk végre a mennyiséggel szemben. „Nem könnyű a helyzet, mert a nemzetközi és a hazai szocializmus megszakította az organikus magyar nemzeti építkezést. Korábban volt nemzeti karaktere az építészetünknek, a népi építészetnek, a népi barokknak, a paraszti építészeti kultúrának, mely hamar egyedivé tette. A magyar építészet más nemzetek nemzetté válását megelőzően karakterisztikus magyar jegyeket viselt magát, ezt követték a 19-20. századi építészet magyar válaszai. A Kádár-kocka, a blokképületek, a panelek elszaporodása ezt jelentős mértékben alakította” – részletezte. Kitért rá, a 800 ezer Kádár-kocka és az 1 millió panel felhúzása a mennyiségi kérdésre adott választ az ország iparosodása, városiasodása kapcsán, ami intő példa kell legyen. A gazdasági növekedés ugyanis mennyiségi irányba tol el, ugyanakkor a minőségre kellene inkább hangsúlyt fektetni. A cél, hogy megfontoltabbak, végiggondoltabbak, tervezettebbek, lassabbak, akár költségesebbek legyenek az építkezések.

Hozzátette, mindezzel azt a kultúraváltást szeretné végrehajtani, hogy ha valaki építkezik, azt a minőség és ne a mennyiség jegyében tegye. A törvényjavaslat nevesít három, fontos példának tekintett építészt, Lechner Ödönt, Kós Károlyt és Makovecz Imrét, ők lesznek a magyar építészet kánonja, valamint tíz irányelvet határoz meg – emelte ki. „Olyan társadalmi környezetet kell megteremteni, mely kialakít az építészetben, az építkezésben egy minőség iránti igényességet, ez a szabályozásnál is bonyolultabb feladat” – húzta alá.

Ez egy érdekvédő törvény, a lelke az érdekvédelem az építész- és a mérnöki kamara 2022 októbere óta nemcsak, hogy megtárgyalta az elképzelést, de annak szövegéhez egy év alatt 6500 javaslat érkezett – ismertette a részleteket. Az indítvány – a magyar törvényhozás történetében először – magán- és közzöldfelület-szabályozással próbálkozik – mutatott rá. Átszabja a mezőgazdasági területek, külterületek beépítési szabályait, preferálja a barnamezőt – tette hozzá. Elmondta, az elmúlt 12 évben 14 ezer hektár zöldfelületet építettek be, ami egynegyede Budapestnek, ezt a tendenciát meg kell fordítani. Ráadásul közben csak az agglomerációban 7 ezer hektár barnamezős terület áll kihasználatlanul, ezért szakítani kell a régi gondolkodásmóddal. A törvény jellegét nemcsak a hagyománytisztelet adja, hanem a beillesztés iránti elkötelezettség és igényesség is – közölte. „Egy épületnek a történelmi, társadalmi környezetbe és a magyar építészeti valóságba is illeszkednie kell” – húzta alá, hozzáfűzve: a harmónia nem zárja ki a modernitást, a progressziót sem.

Az építész végre elnyeri méltó szerepét és rangját

A megfontolásra ajánlott tíz elv közül kiemelte a polgári jóízlés és az építészeti minőség elvét. Egy felelősen gondolkodó ember esetében az ítélőképesség, a minőség iránti elkötelezettség választ ad arra, hogy mi a polgári jóízlés – mondta Lázár János. A szükséges minimum elve arról szól, hogy az országban csak annyit építsünk be, ami a fejlődés érdekében mindenképpen szükséges – érvelt, hozzátéve, Magyarország ma is túlépített, túl sok beton épül nem jó helyen. A miniszter kiemelte még a hagyományok tiszteletén alapuló helybeillesztésnek, a természeti környezet megőrzésének, a barnamezős területek elsődlegességének, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának, az emberi életminőségnek és az egyetemes tervezésnek, a hazai ellátásbiztonságnak, a digitalizációnak/bürokráciacsökkentésnek és a szabályozó felelősségének elveit. Úgy fogalmazott, a közel 300 szakaszos szabályszövegben ezek az elvek érvényesülnek, eligazítva azokat, akik építészi ügyben eljárnak.

Rámutatott, hogy a változtatás során négy jogszabályt, a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket vonják össze. Ezzel megváltozik a négy törvény belső tartalma, a jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok – emelte ki. A joganyagnak a magyar építészszakma mindenképpen egzisztenciális nyertese – jelentette ki. Mint ismertette, használatba vételi engedélyt az építész engedélye nélkül nem lehet majd adni, ez megerősíti az építész szerepét az építkezésekben. Lázár János társadalmasítani kívánja az építészet, az építkezések ügyét, ezért a helyi közösségek, önkormányzatok szerepét akarja erősíteni. A helyi tervtanácsok, a kormányhivatalok mellett működő vármegyei tervtanácsok és az országos tervtanácsok segítségével, az építész szakma szereplőinek bevonásával, autonómiájuk biztosításával a minőség elvét kívánják biztosítani – szögezte le. A politikus sürgette, hogy a helyi tervtanácsoknak biztosítsanak vétójogot. Hozzátette, azt szeretné, ha az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedné és Magyarországnak lenne tájkertészettel foglalkozó főkertésze, és országos és vármegyei szinten főmérnökökre is szükség van.

A jogalkotó célja az volt, hogy a települések szerepe erősödjön a törvényjavaslattal, a település kezében vétó legyen, ha bárki meg akar ott bármit is valósítani, hogy a helyi társadalommal szemben ne lehessen építkezni – szögezte le a politikus, aki egyúttal kiemelte a hatósági engedélyezés egyszerűsítését, a digitalizációt.

Vége a zöldmezős beruházásoknak, irány a barnamező!

Kitért rá, a törvény építőipari ösztönzőrendszerrel is foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy az építőanyag-gyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni, ami miatt ellenállás és vita várható az unió részéről. „28 ezer milliárdot költöttünk az ország építésére állami beruházásként 2010 óta. Ebből amit építőanyagra fordítottunk, annak 80 százaléka külföldre vándorolt. Mert vagy külföldi építőanyagot vettünk, vagy külföldi vállalat gyártotta az építőanyagot. Ezért német és francia mintára alapozva teljesen új, patrióta, magyar piacot védő, magyar vállalkozásokat támogató politikát fogunk bevezetni a törvénnyel. Ebből várhatóan nagy vita lesz az Európai Bizottsággal, sokan fognak versenykorlátozással vádolni, de magyar piaci szereplők, beszállítók és gyártók érdekeit kívánjuk védeni. A célunk, hogy létrejöjjön és megerősödjön a magyar építőanyag-gyártó ipar” – fejtette ki Lázár János.

A miniszter azt is elmondta, hogy létrehoznak egy barnamezős katasztert, mert felmérik az ország összes barnamezős területét. A külterület és belterület találkozásától ötszáz méterre nem lehet majd beépítést létrehozni, és alapvetően tilos lesz a zöldfelület kivonása és beépítése – sorolta a változtatásokat. Rámutatott, ipari jellegű beruházásokat az elmúlt húsz év gyakorlatával szemben nem zöld-, hanem barnamezőn kell majd megvalósítani.

Végül elárulta, hogy a jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be, mert a reklám is tudja jóléthez való jogot korlátozni és a környezetet szennyezni. Azt is javasolta, hogy illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálják, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.

„Hiszek abban, a kormányzásnak egy igazán jó és nemes célja, ha jobb minőségben, fenntarthatóbb épületeket hozunk létre az energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve. A minőség árát mindig érdemes megfizetni, a drágább mindig a legolcsóbb” – hangoztatta.