Ezt vették el a vásárhelyi gimnazistáktól!

Modernek lehettek volna a vásárhelyi gimnáziumok, ha nem buktatták volna el a Modern Városok Programot. Márki-Zay Péter polgármestersége alatt többet veszített a vásárhelyi oktatás, mint valaha. A Bethlen Gábor Református Gimnázium és a Németh László Általános Iskola és Gimnázium fejlesztését feláldozta politikai karrierje érdekében.

Vásárhelyi diákok ezrei, a jövő vásárhelyi nemzedékei látják a kárát a következő években és évtizedekben annak, hogy a napi politikai csatározás és az egyéni politikai ambíciók előrébb valók voltak Hódmezővásárhelyen, mint a város és azon belül kiemelten az oktatás fejlesztése. Tegyük a kezünket a szívünkre: amit a megyei jogú városban az elmúlt esztendők során el lehetett szúrni, azt sajnos el is szúrták. A 2017-re megálmodott és leszerződött Modern Városok Program révén, kormányzati támogatással, olyan látványos és fontos elemekkel bővült volna a két gimnázium összesen legalább 7 milliárd forint értékben, mely minden ott tanuló diák számára rendkívüli haszonnal járt volna, színvonalasabb és komfortosabb oktatási körülményeket teremtve. Ezek a nagyívű beruházások pótolták volna az intézmények jelenlegi hiányosságait, és új teret, lehetőséget nyitottak volna a diákok tanulásának, képzésének, fejlődésének. És akkor jött Márki-Zay Péter… Nézzük, mit is hagyott veszni a polgármester, míg saját politikai karrierjét építgette!

Új otthont kaphatott volna a humán kultúra a Németh Lászlóban

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola új épületszárnyának megépítése milliárdos, korszakos jelentőségű beruházás lett volna, mely által megoldódtak volna az osztályok elhelyezési nehézségei, és új, modern terek nyíltak volna meg a diákok előtt. A meglévő épületben felszabaduló terekkel együtt egy tornateremmel és öt tanteremmel bővítette volna lehetőségeiket, megszüntetve a jelenlegi helyszűkét. Az iskolabővítés az intézmény több mint ezer tanulója számára nyitott volna új tereket és lehetőségeket.

Az új épületszárny – a kultúra egysége jegyében – a humán kultúra otthona lehetett volna. Az új épületben helyet kapott volna a második szinten egy többfunkciós, mintegy 600-700 fő befogadására alkalmas közösségi tér, amely egyrészt kiváló helyszíne lehetett volna sportfoglalkozásoknak, sporteseményeknek az úgynevezett „tiszta sportágak”, például torna, vívás, tánc esetében, tehermentesítve ezzel a zsúfolt városi sportcsarnokot. Másrészt egy mobil színpaddal iskolai vagy akár városi szintű kulturális előadások helyszínéül szolgált volna. Az első szinten méltó körülmények közé került volna a gimnáziumi könyvtár állománya, és a földszinten alakítottak volna ki két, egymással összenyitható művészeti termet: egy zenetermet az énekórák, kóruspróbák számára, illetve egy média szaktantermet. Mindez azonban nagyon úgy tűnik, végleg kútba esett…

Vadonatúj épületszárnnyal gazdagodhatott volna a Bethlen

A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban egy teljesen új épületszárny valósult volna meg 3656 négyzetméter összalapterületen, így tulajdonképpen a Bethlen mérete megduplázódott volna. A beruházások következtében az oktatási intézmény épületkomplexuma többfunkcióssá válhatott volna, széles körűen kielégítve az intézményt használók és a városba látogatók igényeit. A gimnázium bővítése a telek északi részén három új épületegységgel valósult volna meg. A Tóth Sándor utca felőli fronton egy új kollégium épült volna, a Szőnyi utca felől pedig egy új étkezőépülettel egészült volna ki a Sándy Gyula által 1896-ban tervezett műemlék épületegyüttes. A két új szárnyat az északi telekhatár mentén egy pinceszinti összekötő épületrész kapcsolta volna egybe.

A Tóth Sándor utca felől tehát egy többszintes épületet terveztek meg, ahol tornaterem, kollégiumi rész, a tetőtéren könyvtár és kiszolgálóhelyiségek lettek volna. Az új épület pinceszintjén kapott volna helyet a korszerű, az igényeknek és kornak is megfelelő méretű tornaterem. A második és harmadik emeletén a Szathmáry Kollégium helyezkedett volna el. A szobák mindegyike rendelkezett volna saját mosdóval is, illetve 2 szoba teljesen akadálymentesített lett volna. Az új épület homlokzatát teljesen olyanra tervezték, mint a régiekét, amelyek Sándy Gyula tervei alapján készültek.

Azt tervezték továbbá, hogy a több mint 100 éves épületben teljes körű felújítást valósítanak meg: kicserélik a külső és belső nyílászárókat, megújulhat a homlokzat, a tetőszerkezet és a fűtésrendszer is. Új burkolatokat helyeztek volna el, a teljes vezetékhálózat és gépészet is megújult volna. Az eredeti épület mintegy 105 négyzetméterrel bővült volna, ebben egy teljesen új konyha és étkező blokk szolgálta volna az iskola közösségét. A régi tornatermet visszaállították volna, hogy eredeti szépségében pompázzon, és díszteremként funkcionáljon. Az udvar területe sem csökkent volna, mert az előző városvezetés az Alföldi Galéria területéből egy 25×25 négyzetméteres területet is felajánlott a Bethlennek.

A vásárhelyi oktatás sötét napja

Mint a Promenad24 pénteken megírta, százmilliárdokat buktak el a vásárhelyiek, mialatt Márki-Zay Péter politizált, kampányolt, és amerikai pénzzel tömette ki a zsebét. Pótolhatatlan veszteség éri a helyi oktatást, gazdaságot és közösséget a Modern Városok Program leállításával azért, mert az elmúlt hat évben a Márki-Zay vezette önkormányzat a leszerződött programelemek közül semelyiknek a megvalósításával nem haladt előre. A történelmi lehetőséget ígérő programnak így valóban Hódmezővásárhely lesz a legnagyobb vesztese. A helyi oktatás szenvedi el talán a legsúlyosabb károkat. A Bethlen Gábor Református Gimnázium, illetve a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Eötvös József Technikum, Corvin Mátyás Technikum és Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Szakképző Iskola Intézményegysége és a Cseresnyés Kollégium fejlesztésének elmaradása összességében a legnagyobb kihagyott lehetőség a város történelmében.