Állati nagy siker: tíz madár kelt szárnyra a szomszédban a Túzokvédelmi Mintaterületről!

Mentett tojásokból keltették ki a kis túzokfiókákat, akik nemcsak megerősödtek, de mára elvegyültek vad társaik között. Legyen szép, hosszú életük!
Idén tíz, mentett tojásból keltetett túzokfiókát neveltek fel sikeresen a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak a napokban szárnyra keltek, elvegyültek vad társaik között – tájékoztatta a Promenad24-et a nemzeti park.
Azt írták, az igazgatóság egyik alapvető célkitűzése a kihalás szélére került túzokpopuláció megmentése. Ez döntően két feladatból tevődik össze. Az egyik a szabadtéri állomány védelme, amire a legnagyobb hangsúlyt fektetik. A másik feladat a természetszerű gazdálkodás fenntartása, amiben nagy segítséget nyújtanak a környező gazdálkodók, nélkülük nem tudnának ilyen eredményes túzokvédelmi tevékenységet folytatni.
A szabadtéri állomány velejárója, hogy a kotló madarak bizonyos zavaró körülmények esetén végleg elhagyhatják a fészküket. Az elhagyott tojásokat 1979 óta mentik, azaz beszállítják a dévaványai Túzokvédelmi Állomásra, ahol keltetik, majd a csibéket felnevelik, és visszahelyezik őket a természetes környezetbe.
Idén tíz túzokcsibe kelt ki a Túzokvédelmi Állomáson. Mintegy 3 hónap alatt megtanították őket önállóan táplálkozni, a Túzokvédelmi Mintaterületen pedig már nagyokat repülhettek is. Egy dologra azonban nem tudják őket megtanítani, mégpedig arra, hogyan kell viselkedni a szabad természetben, miként tudnak védekezni a ragadozók ellen. Ehhez vad társaikat, azaz a térség túzokállományát hívják segítségül. A vadon élő csapatok ugyanis előszeretettel választják a Túzokvédelmi Mintaterületet, ahol nyugodt környezetben táplálkozhatnak. Az adott évben felnevelt egyedek pedig beállnak közéjük, csatlakoznak hozzájuk, és elkezdik önálló, szabad életüket.
Így történt ez az idén is, a nemzeti park által felnevelt példányok már a vad csapatokkal együtt mozognak, ezt a lábukra helyezett színes jelölőgyűrűk alapján biztosan meg tudják állapítani. Egy kakast GPS-jeladóval is ellátnak, ennek a madárnak a mozgása nagyon fontos információkat nyújt majd a térség túzokpopulációjának élőhelyválasztásáról.
A repatriáció sikerének egyik kulcsa a nagy mennyiségű vad madár és a biztonságos Túzokvédelmi Mintaterület. Idén megfigyeltek egy három éve repatriált színes gyűrűs tojót is, aki egy kakasccsibét vezetett – közölte a nemzeti park.
Illusztráció: MTI/Kovács Attila