Az Alapjogokért Központ a jövőben segíti a Gulág- és Gupvikutató Intézetet

Az Alapjogokért Központ elemzőintézet a jövőben kiemelten támogatja a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának munkáját – ezen keresztül pedig a Gulág- és Gupvikutató Intézetet is -, amelynek legfőbb célja a szovjet táborokba hurcolt magyar százezrek emlékének dokumentálása, megőrzése.

    Az Alapjogokért Központ az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint az elemzőintézet megállapodást kötött a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságával, illetve a Gulág- és Gupvikutató Intézettel.

    A dokumentum aláírásának kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója úgy fogalmazott: a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága kutatómunkájával, a vonatkozó dokumentumok, a fogolykartonok feldolgozásával kiemelten fontos munkát végez.

    „Közösen hisszük, hogy az áldozatok emlékének megőrzése tántoríthatja el az embert attól, hogy a jövőben újra a marxizmus és a kommunizmus bűnös és véres útjára lépjen; így ez több mint feladat, ez kötelesség” – mondta a főigazgató. Hozzátette: az Alapjogokért Központ szívügyének tekinti a kommunista terror-rezsimek égisze alatt elkövetett bűnök maradéktalan feltárását.

    Ma sokan a kommunista rémtettek relativizálására törekednek, megpróbálják az intézményesített vörösterror-gépezetet „egyrészről-másrészről” láttatni vagy egyenesen eltörölni – ezért éppen az „eltörléskultúrát” kell eltörölni és az emlékezést segíteni, hiszen „a bűn az csak bűn marad” – fejtette ki Szánthó Miklós.

    Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke, a Gulág- és Gupvikutató Intézet igazgatója szerint az Alapjogokért Központtal kötött partnerség még inkább hozzájárul ahhoz, hogy „a ma élő generációk megismerhessék azt, amit nem akarunk, hogy megismétlődhessen”.
    Mint mondta: e munka eddigi eredményeként kiderült, hogy az Orosz Állami Hadilevéltártól megvásárolt, a szovjet fogságban regisztrált magyarokról készült 681 955 személyi karton, amely a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján 2021 óta nyilvánosan böngészhető, a szovjet fogságba került magyaroknak mindössze 60-65 százalékát tartalmazza – közölte Bognár Zalán.

    Az Alapjogokért Központ tájékoztatása szerint a szervezetek között létrejött együttműködési megállapodás utal Magyarország Alaptörvényére, amely nem ismeri el a nemzetszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését, és azt is rögzíti, hogy „a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak”.

    Az elemzőintézet, valamint a gulág- és gupvikutatók „ezentúl közösen dolgoznak a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárásán, az áldozatok emlékének ápolásán és a társadalom igazságérzetének biztosításán” – olvasható a közleményben.